96 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] saját termelésű készlet létrehozását eredményezi –, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká. A körforgásos termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak. A Korm. rendelet szerinti kivételeket tekintve saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől is. A Korm. rendelet 21. §-ának az előírása szerint a gyártó a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat negyedévente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül fizeti meg a koncessziós társaság részére. A gyártó a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” A gyártó a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében és a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton – a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség 13. § szerinti átvállalása esetén a gyártó a belföldi forgalomba hozatalról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a vevőt terheli. A körforgásos termék vevője által igényelt esetben a számlán, vagy számla hiányában a forgalmazást bizonyító okiraton a számla vagy okirat kiállítója feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre kerül.” A gyártótól a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket. Így a törvényben és a Korm. rendeletben szabályozott díjfizetési kötelezettség alapján a számviteli elszámolások az alábbiak szerint alakulhatnak. Saját gyártású díjköteles termék gyártása esetén a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a termék értékesítéséhez kapcsolódóan kell megfizetni (átvállalás esetén az átvállalónak az értékesítéshez kapcsolódóan kell szintén megfizetnie). A termék értékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj elszámolásakor a számviteli törvény 78. § (3) bekezdésében szereplő előírást kell alkalmazni, így a koncessziós társaság által kiállított számla alapján fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. A Korm. rendelet hivatkozott előírása alapján, ha a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználás miatt kell a díjat megfizetni,[…]

Részlet a válaszából: […] beszerzett személygépkocsi nyilvántartásba vétele ugyanúgy történik, mint zárt végű pénzügyi lízingnél: a lízingbe adónak piaci értéken számláznia kell, a számlázott értéket a lízingbe adó árbevételként, a lízingbe vevő pedig beruházásként mutatja ki, eltérés abban van, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékértékesítés, ezért a számla fizetendő áfát nem tartalmazhat.A kérdésből egyértelműen nem állapítható meg, hogy a kft. a lízingszerződés szerinti piaci értéken vette-e nyilvántartásba a lízingelt személygépkocsit a lízingbe adóval szembeni kötelezettségek között: T 161 – K 448, majd az aktiváláskor T 132, 142 – K 161. Ha igen, akkor az első részlet (előleg) és a havi törlesztőrészletek után a 448. számla egyenlege éppen 1200 E Ft (a maradványérték). A lízingbe vevőnek ezt az összeget kell megfizetnie ahhoz, hogy a személygépkocsi tulajdonjogát megszerezze (beszerzést nem kell könyvelnie, mert a személygépkocsi már a könyveiben szerepel). A maradványértéket úgy kell könyvelnie, mint az utolsó törlesztőrészletet a lízingbe adó számlája alapján.A kérdésben leírt könyvelés azonban nem pontos, hiányzik belőle a le nem vonható áfa elszámolása. Az egyértelműség érdekében a törlesztőrészletek könyvelése [az áfánál az Áfa-tv. 124. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint]:– a törlesztőrészlet a pénzügyi rendezéskor a lízingbe adóval szembeni kötelezettség csökkentéseként: T 448 – K 384;– a törlesztőrészletekre jutó áfa= levonható 50%-a: T 466 – K 4544,= a le nem vonható áfa (a másik 50%-a): T 8671 – K[…]

Részlet a válaszából: […] időpontban pedig a jegyzett tőke leszállítása. Ez azonban a társasági szerződés kétszeri módosítását jelenti, és többe is kerül.A kérdésből nem derül ki, hogy 2006-ban milyen jogcímen került az összeg a tőketartalékba? 2006-ban alakult a cég? És a jegyzett tőkét ázsióval, jegyzett tőkén felüli tőke átadásával határozták meg? A kérdésben leírt jogcím, azaz "befektetés" a tőketartalék növekedései között nincsen. Ha a tőketartalékba helyezés nem az Szt. 36. §-ának (1) bekezdése szerint történt, akkor 2006-ban jogellenesen jártak el. A jogellenes állapot megszüntetése 17 év után az adóhatóság számára gyanús lehet, különösen akkor, ha a tulajdonosokban, a tulajdonosok összetételében időközben változás[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettség átvállalásának könyvelése a CSP1-nél:– az átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének könyvelése, feltételezve, hogy eszközbeszerzés nem kapcsolódik a kötelezettséghez: T 4792 – K 9644;– a kötelezettség elengedését az eredmény javára kell elszámolni.Mint a fentiek is mutatják, nem teljesülnek a csereszerződés alapvető követelményei: két adásvétel helyett csak egy van, a másik gazdasági esemény valójában vagyonátadás. Nem teljesülhet azért sem, mert a két ügyletben nem azonosak a szereplők.Így a kérdés szerinti konstrukció jogszabályellenes.Jogszabályellenes az ügylet akkor is, ha CSP1 kft. a tagi kölcsön nyújtója, és a nyújtott tagi kölcsönt a követelések között mutatja ki (a 356. számlán). A tagokkal szembeni követeléseket el lehet adni piaci értéken, de átadható térítés nélkül is. Ez esetben ugyan megvan a két adásvételi ügylet: CSP1 tulajdonosa eladja az üzletrészt CSP2-nek és CSP3-nak, illetve CSP1 eladja a tagi követelését CSP2-nek és CSP3-nak, a probléma az, hogy a két ügylet szereplői nem azonos szereplők, és a két ügylet azonos irányú, mindkettőben a CSP2 és a CSP3 a vevő, nincs beszámítási lehetőség.A kérdés második fele szerint CSP2 is, CSP3 is tulajdonosa egy kft. üzletrészének, amelyből értékesíthet (és nem átad) vagy térítés nélkül átadhat 25-25 M Ft-ot CSP1-nek. Az értékesítés adásvételi szerződéssel, a térítés nélküli átadás megállapodással megtörténhet azzal, hogy a 25-25 M Ft az üzletrészek névértéke, az eladási árát az adásvételi szerződés, a piaci értéket a megállapodás tartalmazza.Könyvelés a CSP2-nél és a CSP3-nál adásvétel esetén:– az értékesített üzletrész eladási árának könyvelése: T 366 – K 9721;– könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 – K 171-173;– az értékesítés árfolyam-különbözetének megállapítása a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetésével: T 9721 – K 8711.Könyvelés a CSP1-nél adásvétel esetén: T 171-173 – K 478, a megvásárolt üzletrész vételára.Könyvelés térítés nélküli átadás esetén a CSP2-nél, a CSP3-nál: a térítés nélkül átadott üzletrész könyv szerinti értékének kivezetése: T 8717 – K 171-173.Könyvelés térítés nélküli átvétel esetén a CSP1-nél:– a térítés nélkül átvett üzletrész piaci értékének állományba vétele: T 171-173 – K 97294;– a bevételként elszámolt összeg időbeli elhatárolása: T 97294 – K 4833;– az időbeli elhatárolás megszüntetése az üzletrész bekerülési értékének, illetve a bekerülési érték arányos részének ráfordításkénti elszámolásakor: T 4833 – K 97294.A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a CSP2 is, a CSP3 is tagi kölcsönként az általa nyújtott kölcsönöket mutatják ki a követelések között (feltételezhetően a 356. számlákon).A tagikölcsön-követelések eladhatók, térítés nélkül átadhatók.A tagi kölcsönök értékesítésének könyvelése CSP2-nél, a CSP 3-nál:– követelések könyv szerinti értékének kivezetése: T 862 – K 356;– eladási árának bevételkénti elszámolása: T 368 – K 962;– a követelések értékesítése eredményének megállapítása a 862. és a 962. számlák összevezetésével: T 962 – K 862.A CSP2-nek és a CSP3-nak az értékesített tagi követelések adósait – a Ptk. a követelések engedményezésére vonatkozó előírásai szerint – írásban az értékesítésről tájékoztatni kell (többek között arról, hogy kötelezettségüket, törlesztéseiket, visszafizetéseiket a CSP1 felé teljesítsék). A tagi kölcsönt felvett tagoknak a kölcsönkötelezettségük nyilvántartásaiban, főkönyvi számláin a kölcsön nyújtójának nevét meg kell változtatniuk, egyéb könyvelési feladatuk nincs.A tagikölcsön-követelések vételének könyvelése a CSP1-nél a vételi áron: T 3651 – K 4799.A tagikölcsön-követelések[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint a törvény szerinti közteher megfizetésével nem terheli:a) a munkáltatót szociális hozzájárulási adó és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,b) a munkavállalót társadalombiztosításijárulék-fizetési és személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.Az előzőekben idézett jogszabályok alapján, mivel a levonás szempontjából munkabérnek az a kifizetés minősül, melyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel, és az egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabér esetén ez a feltétel nem teljesül, aggályos a letiltás érvényesítése. Ugyanakkor a Vht. 7. § (1) bekezdése szerint:"A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, egészségügyi szolgálati jogviszonyon, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyon, szolgálati viszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, társadalombiztosítási[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettség terhére számolhatják el, akkor is számlázni kell az előbbiek szerint azzal az eltéréssel, hogy itt a "pénzügyi rendezés" a visszapótlási kötelezettség terhére történik: T 4492 – K 311;– az önkormányzatnak átadott, az önkormányzat által vagyonkezelésbe visszaadott eszközök könyvelése a vagyonkezelési okirat alapján: T 123, 124 – K 4491.A vagyonkezelésbe vett eszközök értékcsökkenési leírását a víziközmű-társaságnál is költségként kell elszámolni (helyesen könyvelték a kérdés szerint). De nem elegendő csak az eszközérték csökkenését könyvelni, a vagyonkezelésbe vett eszközök forrását is csökkenteni kell, elő kell írni a visszapótlási kötelezettséget is a vagyonkezelésbe vett eszköz forrásszámlájával szemben: T 4491 – K 4492. A visszapótlási kötelezettség elkülönített számlán történő kimutatását indokolja az is, hogy maga a visszapótlás nem feltétlenül egyetlen eszközhöz fog kapcsolódni, továbbá az is, hogy a visszapótlási kötelezettség keletkezése és a tényleges visszapótlás között jelentős időbeli eltérés lehet.A 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet szerinti vagyonértékelés időpontjában– a vagyonkezelésbe vett eszközök nettó értékét a (válasz szerinti) 123., 124. és 129. főkönyvi számlák összevont összege mutatja,– a vagyonkezelésbe vett eszközök miatti kötelezettséget pedig a 4491. főkönyvi számla, amely szerinti érték az eszközök nettó értékével egyezik meg,– a vagyonértékelés előtti eszközértéket így a forrásával szemben kell kivezetni (T 4491 – K 123, 124, előtte már könyvelt a T 129 – K 123, 124),– a vagyonértékelés után eszközértéket (mint bruttó értéket) az új 4491. kötelezettség számlával szemben kell állományba venni a T 123, 124 – K 4491. könyvelési tétellel.Az előbbi könyvelések után az eredeti 4491. számlán nem maradhat összeg, de marad a 4492. számlán a visszapótlási kötelezettség. Ezt is meg kell szüntetni, mivel visszaadásra kerültek azok az eszközök, amelyekhez ez a visszapótlási kötelezettség kapcsolódott. A szóban forgó eszközök azonban csak formailag szűntek meg, mivel újraértékelten ismételten a társaság eszközei között szerepelnek.Az önkormányzatnak – mint a vagyonkezelésbe adott eszközök tulajdonosának – írásban nyilatkoznia kell, hogy ragaszkodik-e a visszapótlási kötelezettség későbbi teljesítéséhez. Ha igényli a visszapótlási kötelezettség jövőbeni teljesítését, akkor a 4492. számlát az eredmény javára történő átvezetéssel kell megszüntetni (T 4492 – K 9643), de ugyanilyen összegben az eredménytartalékkal szemben lekötött tartalékot kell képezni. Ha az önkormányzat nem igényli a visszapótlási kötelezettség jövőbeni teljesítését, és erről írásban nyilatkozik, akkor az eredmény javára történő átvezetést elengedett kötelezettségként kell kimutatni (T 4492 – K 9643).A vagyonértékelés[…]

Részlet a válaszából: […] szemben, hiszen gyakran alanyi adómentességet választanak, ezáltal áfafizetés nélkül tudják nyújtani a szolgáltatásukat. A versenytorzító hatás kiküszöbölése érdekében a javaslat előírná, hogy a platformokat vélelmezett szolgáltatásnyújtónak kell tekinteni, amennyiben olyan rövid távú (azaz egybefüggő 45 napot meg nem haladó) szálláshely-szolgáltatás vagy személyszállítás nyújtását segíti elő, amelyet olyan adóalany vagy nem adóalany személy nyújt, aki (amely) áfa fizetésére egyébként nem kötelezett. A vélelem azt jelenti, hogy a platform segítségével nyújtott szolgáltatást úgy kell tekinteni, mintha valójában két ügylet valósulna meg: a szolgáltatást ténylegesen teljesítő fél a platformnak, a platform pedig az igénybe vevőnek nyújtaná ezt a szolgáltatást. Ebben a fikciós láncolatban a platform lenne az áfafizetésre kötelezett, míg a tényleges szolgáltató által a platform részére nyújtott szolgáltatás levonási jog nélkül adómentességet élvezne. A javaslat a versenytorzító hatás elkerülése érdekében azt is kimondja, hogy amennyiben a platform vélelmezett értékesítői minőségében jár el, úgy arra nem alkalmazható az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályozás (árrésadózás). Mivel a platformoknak abban az esetben keletkezne áfafizetési kötelezettsége, ha a rajtuk keresztül szolgáltatást nyújtó fél nem adóalany vagy adófizetésre nem kötelezett adóalany, ezért az adminisztrációegyszerűsítés érdekében a javaslat azt is kimondja, hogy a platform nem adóalanynak tekinthet minden olyan személyt, aki (amely) nem adott meg a részére adószámot. Az alanyi adómentességet választó adóalanyok regisztrációs kötelezettsége eltérő az egyes tagállamokban: van, ahol kapnak adószámot, máshol azonban nem. Emiatt[…]

Részlet a válaszából: […] lehet megállapítani, hogy az adott esetben ki mulasztott, és a mulasztó személy ismeretében lehet dönteni arról, hogy kell-e a kft.-nek késedelmi pótlékot, illetve önellenőrzési pótlékot fizetnie. Ezt a határozat jogerőre emelkedése előtt tisztázni kell. Ha kell fizetni, akkor minden évben a pótlék összegét is ki kell számítani és könyvelni kell.)2018-tól minden évre a megállapított építményadót (és ha van pótlék, azt is) könyvelni kell a határozat jogerőre emelkedése üzleti évében, legkorábban 2023-ban az egyéb ráfordítások között, évenként elkülönített (az adott év megjelölését tartalmazó) főkönyvi számlára. Mivel 2018-tól kellett volna könyvelni az építményadót, annak összege minden évben csökkentette volna az adózás előtti eredményt, és ezen keresztül a társaságiadó-bevallás szerinti adóalapot is. Ezért 2018-tól évenként külön-külön a társaságiadó-bevallást is helyesbíteni kell. (Ha a korábbi években volt a társaságnak pozitív eredménye, és társasági adót fizetett, akkor most részben vagy egészen visszakaphatja.)Ha 2018-tól minden évben könyvelni kellett volna az építményadót, és ezt nem tették meg, akkor azt 2023-ban kell utólag – a már leírt módon –[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmas.A bérelt vitorlás hajó egyértelműen sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas, így a horvát számlán felszámított horvát áfa nem vonható le. (A továbbképzésnek nem feltétele a vitorlás hajó, sőt a továbbképzés hatékonyságát sem segíti elő!)3. A horvát partner részéről kiállított számla nem számolható el adómentes csapatépítésként. A bérelt vitorlás hajón való részvétel feltehetően az oktatás mellett döntően szabadidőprogramra irányul. Így a számla értéke és minden olyan egyéb költség is, amely az oktatás (az esemény) szervezésével összefügg, adóköteles természetbeni juttatásnak minősül az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pont második fordulata alapján. Ugyanis az említett rendelkezés szerint adóköteles: "az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményei­ből megítélhetően döntő[…]

Részlet a válaszából: […] tevékenység részben vagy teljesen befejeződött, és a partner szakemberei által átvételre került, akkor az így átadásra-átvételre kerülő tevékenység költségeit a befejezetlen termelés költségei közül – mint térítés nélküli szolgáltatás költségeit – ki kell vezetni, a saját tevékenység vásárolt követeléssé való átminősítése után (T 581 – K 231 és T 271 – K 582), egyéb ráfordításkénti elszámolással (T 8648 – K 271).Átadás/átvétel igazolására azért van szükség, mert a kérdés szerinti munkák végzése közvetlenül nem a kérdés szerinti társaság érdekében történik, ezen munkák a támogatói okirat szerint valósulnak meg, ráadásul állami támogatással. Éppen ezért a már megkapott állami támogatást – az általános számviteli előírások szerint – egyéb bevételként kell könyvelni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Az időbeli elhatárolást a térítés nélküli szolgáltatás átadása-átvétele után, az egyéb ráfordításként elszámolt összeg 60%-ában kell megszüntetni. Ezáltal biztosított, hogy az egyéb ráfordításként elszámolt összeg 40%-a a saját önerőt dokumentálja.A kérdésből nem derül ki, hogy a támogatói okiratban a munkákra valamilyen összeget meghatároztak-e vagy sem, illetve a 60%-os állami támogatásnak van-e felső határa. A szerencsés az lenne, ha a támogatói okiratban az elvégzendőként vállalt munkákra, tanács­adásra[…]