Lízingszerződés lejártakor a személygépkocsi megvétele

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira 2019. évben. A szerződés ez év júniusában lejár. A lízingbe adó nyilatkozattételt kér az ügyben, hogy az eddigi lízingbe vevő kft. vagy egy harmadik fél akar élni a gépjármű-megvásárlás lehetőségével (ennek hiányában át kell adni az autót a lízingbe adónak). A kft. is a könyveiben nyilvántartotta a személygépkocsit, a havi tőke+kamat részleteket (az áfa 50%-át) helyezte csak levonásba, T 448/8712/4661 - K 454 tétellel könyvelte. A kft. kívánja megvásárolni az autót. A megadott 1.200.000 + áfa fennmaradó vételárat hogyan könyveljük, az áfával mit kezdjünk? Rá kell aktiválnunk a meglévő könyv szerinti értékre? Tehát az induló rész áfájának 50%-át helyeztük levonásba, illetve a havi törlesztőrészletek 50%-ának áfáját is. Ebből egy esetleges NAV-ellenőrzéskor lehet-e gond, hogy most a futamidő végén a kft. veszi meg az autót? Nem minősítik át, vagy a levont áfákkal nem lesz gond?
Részlet a válaszából: […] beszerzett személygépkocsi nyilvántartásba vétele ugyanúgy történik, mint zárt végű pénzügyi lízingnél: a lízingbe adónak piaci értéken számláznia kell, a számlázott értéket a lízingbe adó árbevételként, a lízingbe vevő pedig beruházásként mutatja ki, eltérés abban van, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékértékesítés, ezért a számla fizetendő áfát nem tartalmazhat.A kérdésből egyértelműen nem állapítható meg, hogy a kft. a lízingszerződés szerinti piaci értéken vette-e nyilvántartásba a lízingelt személygépkocsit a lízingbe adóval szembeni kötelezettségek között: T 161 - K 448, majd az aktiváláskor T 132, 142 - K 161. Ha igen, akkor az első részlet (előleg) és a havi törlesztőrészletek után a 448. számla egyenlege éppen 1200 E Ft (a maradványérték). A lízingbe vevőnek ezt az összeget kell megfizetnie ahhoz, hogy a személygépkocsi tulajdonjogát megszerezze (beszerzést nem kell könyvelnie, mert a személygépkocsi már a könyveiben szerepel). A maradványértéket úgy kell könyvelnie, mint az utolsó törlesztőrészletet a lízingbe adó számlája alapján.A kérdésben leírt könyvelés azonban nem pontos, hiányzik belőle a le nem vonható áfa elszámolása. Az egyértelműség érdekében a törlesztőrészletek könyvelése [az áfánál az Áfa-tv. 124. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint]:- a törlesztőrészlet a pénzügyi rendezéskor a lízingbe adóval szembeni kötelezettség csökkentéseként: T 448 - K 384;- a törlesztőrészletekre jutó áfa= levonható 50%-a: T 466 - K 4544,= a le nem vonható áfa (a másik 50%-a): T 8671 -[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kávéfőző gépek és vízgépek bérlése, adózása

Kérdés: Ha egy társaság kávéfőző gépeket és vízgépeket bérel, mi ennek a helyes kezelése az egyes adónemekben? A kávé, tej, víz, cukor stb. adózásra kerül, mint repi és egyes juttatás. De mi a helyzet a bérelt gépekkel? A gépeket üzleti partnerek és saját dolgozók megvendégelésére is használjuk. Helyesek-e az alábbi megállapítások?
- Ha nem vezetünk nyilvántartást a vendég és saját dolgozó fogyasztásáról, akkor az áfa teljes összege nem levonható.
- Ha vezetünk nyilvántartást, akkor a vendégekre eső bérletidíj-részből az áfa levonható.
- Ha nem vonjuk le az áfát, mert nem a vállalkozás érdekében merült fel, akkor a taoalapot is meg kell növelni a bruttó értékkel.
- Vagy a gépek bruttó bérleti díja is a repi/egyes juttatás része, tehát további adó merül fel (szja és szocho)?
Ha viszont a bérleti díj is adóköteles repi/egyes juttatás, akkor minden más, ún. jóléti költség, ráfordítás is adóköteles? Pl. mikró, hűtő, konyhabútor, edzőterem.
Részlet a válaszából: […] ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Az Áfa-tv. 123. § (1) bekezdése alapján: Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. § és a 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.- Ha nem vonják le az áfát, mert nem a vállalkozás érdekében merült fel, akkor a taoalapot is meg kell növelni a bruttó értékkel.A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az adózás előtti eredményt meg kell növelni az olyan költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeggel, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel.- A gépek bruttó bérleti díja nem a repi/egyes meghatározott juttatás része, tehát azzal kapcsolatban további adó nem merül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Tőketartalékot hogyan lehet megszüntetni?

Kérdés: Az X cégben 2006. évtől tőketartalékként van nyilvántartva egy nagyobb összeg, amelyet akkor a tulajdonosok mint befektetést fizettek be a jegyzett tőkén felül. A befizetett összeg nem került felhasználásra, és az X cég jelenlegi magánszemély tulajdonosai szeretnék megszüntetni a tőketartalékot. A jegyzett tőke leszállításán és a leszállítás arányában történő tőketartalék-csökkentésen kívül van-e más lehetőség a tőketartalék csökkentésére, illetve teljes megszüntetésére? Van-e adóvonzata a tőketartalék csökkentésének?
Részlet a válaszából: […] időpontban pedig a jegyzett tőke leszállítása. Ez azonban a társasági szerződés kétszeri módosítását jelenti, és többe is kerül.A kérdésből nem derül ki, hogy 2006-ban milyen jogcímen került az összeg a tőketartalékba? 2006-ban alakult a cég? És a jegyzett tőkét ázsióval, jegyzett tőkén felüli tőke átadásával határozták meg? A kérdésben leírt jogcím, azaz "befektetés" a tőketartalék növekedései között nincsen. Ha a tőketartalékba helyezés nem az Szt. 36. §-ának (1) bekezdése szerint történt, akkor 2006-ban jogellenesen jártak el. A jogellenes állapot megszüntetése 17 év után az adóhatóság számára gyanús lehet, különösen akkor, ha a tulajdonosokban, a tulajdonosok összetételében időközben változás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.
Kapcsolódó címke:

Vagyonátértékelés vagyonkezelt eszközöknél

Kérdés: A víziközmű-társaság önkormányzati vagyont kezel. A vagyonátértékelést a 2011. évi CCIX. tv. 12. §-a és a 23/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el. A Mötv. szerint a vagyonra elszámolt értékcsökkenéssel szemben tartalékot képzett, míg a pótlólagos beruházásra/felújításra tartalékfeloldást számolt el. A társaság a vagyon átvételekor az eszközt a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vette állományba (T 11-15 - K 44), az értékcsökkenést (T 57 - K 1x9) és a beruházásokat (T 11-15 - K 16) általános szabályok szerint könyvelte. Az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdésének eleget téve az eszköz vagyonértékelésekor régi értéken kivezetésre kerül, csökkentve a hosszú lejáratú kötelezettséget, és az új bruttó értéken ismét nyilvántartásba veszi. A hosszú lejáratú kötelezettségnek egyenlege marad, mert az eszközmozgást nem bruttó értéken vezeti ki a könyvekből, hanem nettón, így a kumulált értékcsökkenés egyenlege a kötelezettségen marad. Az Áhsz. szerint a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben kellene, hogy történjen. A számviteli törvény az eredménytartalék mozgásánál nem nevesít ilyen mozgást, ezért kérem, erősítsék meg, hogy a kötelezettség számlán maradt kumulált értékcsökkenés az eredménytartalékkal szemben könyvelésre kerülhet? Amennyiben nem az eredménytartalékkal szemben szükséges a kivezetés, akkor milyen elszámolást szükséges végezni? Kérem, erősítsék meg, hogy a fenti társasági elszámolás a törvényi szabályozásnak megfelel-e, vagy módosítani kellene az elszámolási folyamatot?
Részlet a válaszából: […] kötelezettség terhére számolhatják el, akkor is számlázni kell az előbbiek szerint azzal az eltéréssel, hogy itt a "pénzügyi rendezés" a visszapótlási kötelezettség terhére történik: T 4492 - K 311;- az önkormányzatnak átadott, az önkormányzat által vagyonkezelésbe visszaadott eszközök könyvelése a vagyonkezelési okirat alapján: T 123, 124 - K 4491.A vagyonkezelésbe vett eszközök értékcsökkenési leírását a víziközmű-társaságnál is költségként kell elszámolni (helyesen könyvelték a kérdés szerint). De nem elegendő csak az eszközérték csökkenését könyvelni, a vagyonkezelésbe vett eszközök forrását is csökkenteni kell, elő kell írni a visszapótlási kötelezettséget is a vagyonkezelésbe vett eszköz forrásszámlájával szemben: T 4491 - K 4492. A visszapótlási kötelezettség elkülönített számlán történő kimutatását indokolja az is, hogy maga a visszapótlás nem feltétlenül egyetlen eszközhöz fog kapcsolódni, továbbá az is, hogy a visszapótlási kötelezettség keletkezése és a tényleges visszapótlás között jelentős időbeli eltérés lehet.A 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet szerinti vagyonértékelés időpontjában- a vagyonkezelésbe vett eszközök nettó értékét a (válasz szerinti) 123., 124. és 129. főkönyvi számlák összevont összege mutatja,- a vagyonkezelésbe vett eszközök miatti kötelezettséget pedig a 4491. főkönyvi számla, amely szerinti érték az eszközök nettó értékével egyezik meg,- a vagyonértékelés előtti eszközértéket így a forrásával szemben kell kivezetni (T 4491 - K 123, 124, előtte már könyvelt a T 129 - K 123, 124),- a vagyonértékelés után eszközértéket (mint bruttó értéket) az új 4491. kötelezettség számlával szemben kell állományba venni a T 123, 124 - K 4491. könyvelési tétellel.Az előbbi könyvelések után az eredeti 4491. számlán nem maradhat összeg, de marad a 4492. számlán a visszapótlási kötelezettség. Ezt is meg kell szüntetni, mivel visszaadásra kerültek azok az eszközök, amelyekhez ez a visszapótlási kötelezettség kapcsolódott. A szóban forgó eszközök azonban csak formailag szűntek meg, mivel újraértékelten ismételten a társaság eszközei között szerepelnek.Az önkormányzatnak - mint a vagyonkezelésbe adott eszközök tulajdonosának - írásban nyilatkoznia kell, hogy ragaszkodik-e a visszapótlási kötelezettség későbbi teljesítéséhez. Ha igényli a visszapótlási kötelezettség jövőbeni teljesítését, akkor a 4492. számlát az eredmény javára történő átvezetéssel kell megszüntetni (T 4492 - K 9643), de ugyanilyen összegben az eredménytartalékkal szemben lekötött tartalékot kell képezni. Ha az önkormányzat nem igényli a visszapótlási kötelezettség jövőbeni teljesítését, és erről írásban nyilatkozik, akkor az eredmény javára történő átvezetést elengedett kötelezettségként kell kimutatni (T 4492 - K 9643).A vagyonértékelés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ázsiós tőkeemelésnél a tőketartalékba helyezés

Kérdés: Társaságunk (anyavállalat) egyik leányvállalatában ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett-tőke-részt forintban, az ázsiós részt euróban teljesítettük, egy anyavállalat által jóváhagyott, euróban leszerződött beruházás fedezetére. Elszámolás az anyavállalatnál, a könyvekben nyilvántartott euró bekerülési értéken: a pénzeszközökkel szemben nő a tartós részesedés a leányvállalatban. Az ázsiós rész elszámolása a leányvállalatnál: a tőketartalék növekményeként a jóváírás napján érvényes MNB-középárfolyamon (mind az anyavállalat, mind a leányvállalat számviteli politikájának megfelelően). A számviteli politikában rögzített, a fentiekben leírt elszámolást követően a leányvállalat milliós nagyságrendben több tőkejuttatáshoz jutott forintra átszámítva, mint ami az alapítói határozatban szerepel. A tulajdonos nem írta elő a leányvállalat számára az árfolyam-különbözetből adódó "többlettőke-juttatás" visszafizetését. A "többlettőke-juttatást" az anyavállalatnál véglegesen kapott, a leányvállalatnál véglegesen adott pénzeszközként számoljuk el. (A társaságiadó-vonzatot kezeljük, aszerint hogy az anyavállalat adózás előtti eredménye meghaladja-e a kapott pénzeszközökből adódó eredményt, vagy sem.) Helyes ez az elszámolás? Illetékvonzata van az ügyletnek?
Részlet a válaszából: […] többletjuttatás forintösszegéből a visszafizetéskori, az MNB által közzétett, hivatalos deviza­árfolyammal számított euróösszegben) visszafizetni a leányvállalatnál a tőketartalék csökkentésével, az anyavállalatnál az euróbankszámla összegének növelésével, és a tartós részesedés leányvállalatban számla csökkentésével.[Itt jegyezzük meg, a kérdésben leírt esetben az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. szerint is, ezért a Tao-tv. 18. §-át kell alkalmazni, és nem a 3. számú melléklete A/13. pontját.]Ázsióval történő tőkeemeléskor az alapító az alapítói határozatban - ha a leányvállalat jegyzett tőkéje a cégjegyzékben forintban szerepel - mind a jegyzett tőke emelését, mind a tőketartalékba helyezendő összeget és a kettő együttes összegét forintban köteles meghatározni, majd a döntést követően a leányvállalat részére az alapítói határozatban lévő együttes összeget biztosítani. Ha az anyavállalat a tőketartalékba helyezendő összeget euróban kívánja átadni, akkor csak annyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.
Kapcsolódó címke:

Partner vízügyi hálózatának javítása támogatásból

Kérdés: Az alábbi eset helyes számviteli elszámolásához kérem a tanácsukat. Adott egy magyar társaság, amely a támogatói okirat szerint részt vesz a Nyugat-Balkán régió éghajlatvédelmi fejlesztésében, amelynek kivitelezéséhez 60%-ban kap állami támogatást. A megállapodás szerint a fennmaradó 40%-ot saját önerejéből kell állnia. A végrehajtott fejlesztések, tanácsadói tevékenységek ezen régióban található partner vízügyi hálózatának javítását szolgálják, vagyis nem a támogatásban közvetlenül részesülő, kivitelező magyar társaság saját tulajdonában lévő eszközökhöz, hálózatokhoz kapcsolódnak. Ez esetben hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez igénybe vett alvállalkozók számláit, a saját maga által beletett munka bérköltségét? Amennyiben fennáll a partnernél létrehozott munka esetében bármilyen helytállási kötelezettség, kell-e a társaságnak a támogatói bevételekből ezen kötelezettség végett esetlegesen felmerülő költségek fedezetére bármilyen részt a kapott támogatás összegéből elhatárolnia?
Részlet a válaszából: […] tevékenység részben vagy teljesen befejeződött, és a partner szakemberei által átvételre került, akkor az így átadásra-átvételre kerülő tevékenység költségeit a befejezetlen termelés költségei közül - mint térítés nélküli szolgáltatás költségeit - ki kell vezetni, a saját tevékenység vásárolt követeléssé való átminősítése után (T 581 - K 231 és T 271 - K 582), egyéb ráfordításkénti elszámolással (T 8648 - K 271).Átadás/átvétel igazolására azért van szükség, mert a kérdés szerinti munkák végzése közvetlenül nem a kérdés szerinti társaság érdekében történik, ezen munkák a támogatói okirat szerint valósulnak meg, ráadásul állami támogatással. Éppen ezért a már megkapott állami támogatást - az általános számviteli előírások szerint - egyéb bevételként kell könyvelni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Az időbeli elhatárolást a térítés nélküli szolgáltatás átadása-átvétele után, az egyéb ráfordításként elszámolt összeg 60%-ában kell megszüntetni. Ezáltal biztosított, hogy az egyéb ráfordításként elszámolt összeg 40%-a a saját önerőt dokumentálja.A kérdésből nem derül ki, hogy a támogatói okiratban a munkákra valamilyen összeget meghatároztak-e vagy sem, illetve a 60%-os állami támogatásnak van-e felső határa. A szerencsés az lenne, ha a támogatói okiratban az elvégzendőként vállalt munkákra, tanács­adásra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.
Kapcsolódó címke:

Mezei leltár számlázása

Kérdés: Az "A" kft.-nek magánszemély tulajdonosai vannak, akiknek osztalékot fizettek 2022-ben. Osztalékként a kft. földjeit fizették ki 2022. 12. 31-én. Az őszi hónapokban több műveletet végeztek az átadott területen (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.). Ugyanezen tulajdonosoknak van egy bt.-jük, amelyik 2023-tól bérli a tulajdonosoktól az osztalékként kifizetett földeket. Hogyan kell az "A" kft.-nél 2022. 12. 31-én elszámolni a mezei leltár értékét? Számlát kell kiállítani az elvégzett szolgáltatásokról az áfa felszámításával, és azt kiszámlázni a földek átadásával egyidejűleg? Esetleg lehet számlázni a "B" kft.-nek is? Melyik eljárás a helyes? [A bérlő bt. vagy "B" kft.? Számlázásnál nem mindegy.]
Részlet a válaszából: […] átadása 2022. december 31-én történt meg. Az így átadott földterületet adták bérbe a magánszemély tulajdonosok a "B" kft.-nek.A magánszemély tulajdonosoknak átadott földterületen az "A" kft. által az átadás előtt - a 2023. évi termelés érdekében - végzett munkákat és azok közvetlen önköltségét tartalmazza a mezei leltár. A földterületek átadása miatt ezen költségek fedezete a 2023. évi termelés bevételeiből nem térül meg, mert az a tulajdonosoknál vagy a bérlőnél realizálódik. Ezért a mezei leltár tételes adatait az áfa felszámításával számlázni kell.Kérdés, hogy a tulajdonosok vagy a bérlő felé. Ennek eldöntéséhez a tulajdonosok és a bérlők közötti bérleti szerződést ismerni kellene. A bérleti díj megállapításakor a mezei leltár számlázott - áfa nélküli - értékével is csökkentik a várható bevételt, vagy a mezei leltár számlázott értékével növelik a korábban megállapított díjat. Az első esetben a "B" kft. felé kell számlázni - magánszemély tulajdonosok földterületei szerinti megbontásban - a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.
Kapcsolódó címke:

Lehet-e névértéken visszavásárolni a saját üzletrészt?

Kérdés: "A" cég tulajdonos "B" cégben. "A" cég részesedésének értéke 382.000 E Ft, a "B" cég jegyzett tőkéje 1.382.000 E Ft. "B" cég saját tőkéje 6.245.221 E Ft. A "B" cég visszavásárolja "A" cégtől a saját üzletrészét névértéken, azaz 382.000 E Ft értékben. A cég két társasági csoportalany, és az ügylet után is az marad. Lehet-e névértéken visszavásárolni a saját üzletrészt? Ha nem, milyen jogszabályi környezet vonatkozik a saját üzletrész visszavásárlásának vásárlási értékének meghatározására? Milyen adózási szempontokat kell vizsgálni az ügylet kapcsán?
Részlet a válaszából: […] jött létre. Ekkor ugyanis a Tao-tv. 18. § (10) bekezdése szerint nem kell a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása esetén módosítani az adóalapot. Ez vonatkozik az iparűzési adóra is a Hpt. 39. § (11) bekezdése szerint. Nem vonatkozik viszont ez a kivétel az energiaellátók jövedelemadójára [2008. évi LXVII. törvény 6. § (8) bekezdés], ha a csoporttagok vagy valamelyikük ezen adó alanya. Ekkor a transzferár-dokumentációt is el kell készíteni. Ez utóbbira a 39/2019. számviteli kérdésre adott válasz szerint a nyilvántartási kötelezettségnek csoportként és nem tagonként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.
Kapcsolódó címke:

Értékcsökkenési leírás az eredménylevezetésben

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója eredménykimutatásának melyik sorában kell szerepeltetni az egyesület tárgyi eszközei után elszámolt tárgyévi értékcsökkenési leírást, amit a könyvelésben nem szerepeltethetünk, mivel az nem pénzforgalmi tétel?
Részlet a válaszából: […] egyéb szervezet nem pénzforgalmi gazdasági eseményeinek is a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását. Ehhez persze az szükséges, hogy a könyvelő ismerje az egyes sorok tartalmát.Mivel a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól rendelkezik, nem ismétli meg azt a részletezést, amit maga a számviteli törvény már tartalmaz.A számviteli törvény 5. számú melléklete tartalmazza az eredménylevezetés előírt tagolását. Ennek a VII. sora a Ráfordítást jelentő elszámolások (előtte pedig az, hogy idetartoznak: az értékcsökkenési leírás, az értékvesztés, a kifizetett vásárolt készletek állományváltozása š), tartalmi előírás az Szt. 113. §-ában.A Korm. rendelet szerinti eredménylevezetés V. sora a Ráfordítást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Utalvány forgalmazásának könyvelése

Kérdés: A társaság utalvány forgalmazásával foglalkozik. Ezt a tevékenységet nem ügynöki tevékenység keretében látja el, tehát nem számláz külön ügynöki szolgáltatást. Az utalványokat névérték alatt vásárolja meg és névértéken értékesíti. A partner az értékesített mennyiségre tekintettel ad el a társaságnak névérték alatt utalványt. Hogyan kell könyvelni ezt az üzletszerűen végzett utalványkereskedést, amikor az utalvány ténylegesen a társaság tulajdonába kerül, és a nyereséget a beszerzési és az értékesítési ár különbözetéből adódóan éri el?
Részlet a válaszából: […] átruházását az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatásnyújtásának kell tekinteni. Ezért az utalvány kibocsátójának az áfa felszámításával számláznia kell, amelyet az utalványkereskedéssel foglalkozó társaságnál árubeszerzésként és levonható áfaként kell könyvelni. Továbbértékesítéskor szintén számlázni kell az áfa felszámításával, az áfa nélküli eladási árat árbevételként, a felszámított áfát fizetendő áfaként kell könyvelni, az utalvány beszerzési értékét pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni.Egyszerűbb a helyzet a többcélú utalványok átruházása esetében. Az utalvány kibocsátója adásvételi szerződéssel is értékesítheti az utalványokat, a kérdés szerinti társaság pedig az adásvételi szerződés és az átvétel dokumentuma alapján azokat az áruk között nyilvántartásba veszi. Ha harmadik fél felé tovább értékesíti, akkor vagy tovább számlázza, vagy a harmadik féllel kötött adásvételi szerződés és az átvétel elismertetése mellett az eladási árat árbevételként, a beszerzési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
8