EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi díj) számviteli kezelése

Kérdés: Hogyan kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat elszámolni?
Részlet a válaszából: […] -, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká. A körforgásos termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak. A Korm. rendelet szerinti kivételeket eltekintve saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől is. A Korm. rendelet 21. §-ának az előírása szerint a gyártó a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat negyed¬évente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül fizeti meg a koncessziós társaság részére. A gyártó a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” A gyártó a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében és a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton - a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével - feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség 13. § szerinti átvállalása esetén a gyártó a belföldi forgalomba hozatalról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a vevőt terheli. A körforgásos termék vevője által igényelt esetben a számlán, vagy számla hiányában a forgalmazást bizonyító okiraton a számla vagy okirat kiállítója feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre kerül. A gyártótól a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket.” Így a törvényben és a Korm. rendeletben szabályozott díjfizetési kötelezettség alapján a számviteli elszámolások az alábbiak szerint alakulhatnak. Saját gyártású díjköteles termék gyártása esetén a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a termék értékesítéséhez kapcsolódóan kell megfizetni (átvállalás esetén az átvállalónak az értékesítéshez kapcsolódóan kell szintén megfizetnie). A termék értékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj elszámolásakor a számviteli törvény 78. § (3) bekezdésében szereplő előírást kell alkalmazni, így a koncessziós társaság által kiállított számla alapján fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. A Korm. rendelet hivatkozott előírása alapján, ha a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználás miatt kell a díjat megfizetni, akkor azt szintén[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Webáruházak számlázása

Kérdés: Az olyan webáruházak üzemeltetői által kibocsátott számlákat, ahol az üzemeltető rendelkezik magyar adószámmal és forintban értékesít, de magyarországi telephelye nincs (a számlákat külföldi székhelyről, illetve telephelyről állítja ki), a belföldi vagy a külföldi szállítóra kell-e könyvelni? Ilyen számlákat állít ki pl. az Alza.cz a.s. (prágai címről, de magyar adószámmal készül a számla), vagy bizonyos esetekben az Adobe Systems Software Ireland Limited (írországi székhelyéről, de magyar adószámmal számláz). Amennyiben az ilyen számlákat átutalással egyenlítjük ki, az átutalás is magyar pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla javára történik (bankkártyás fizetésnél értelemszerűen nem értelmezhető a kérdés, ki a szállítói oldal pénzforgalmi szolgáltatója, bárki lehet, akár bel-, akár külföldi is).
Részlet a válaszából: […] hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van. (Külföld: Magyarország államhatárán kívüli terület.)A kérdésben leírt esetekben a számlák kibocsátására a külföldi cégek jogosultak, még akkor is, amikor helyettük az üzemeltető állítja ki a számlákat. [Az Áfa-tv. 160. §-ának (1) bekezdése alapján: a számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg - megbízása alapján és képviseletében - az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. De a számlakibocsátási kötelezettség a termék értékesítőjét, a szolgáltatás nyújtóját terheli.]Számviteli[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Áfateljesítés dátumának meghatározása

Kérdés: Az alábbi ügyletek áfateljesítési dátumának meghatározásában kérem az iránymutatást:
A) Az eredeti számlát módosító számlák időszakonkénti elszámolás esetében: A felek az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése értelmében időszakonkénti elszámolásban állapodtak meg (munkagépek bérleti díja). Hogyan kell helyesen eljárni, az áfateljesítés dátumát meghatározni az alábbi esetekben?
1. Az eredeti számla érvénytelenítése esetén.
2. Az eredeti számla pozitív irányú módosítása esetén.
3. Az eredeti számla negatív irányú módosítása esetén.
B) Kapott előleg (egyenes áfás; fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet esetében) módosítása esetében: Hogyan kell helyesen meghatározni a módosító (jóváíró [1. eset]/érvénytelenítő [2. eset]) előlegszámla áfateljesítési dátumát, amennyiben a szolgáltatásnyújtás esetén a szerződés módosulása (1. eset)/megszűnése (2. eset) miatt részben (1. eset) vagy egészében visszatérítendő (2. eset) a kapott előleg összege?
Részlet a válaszából: […] szereplő időponttal.A) Az Áfa-tv. 58. § (1) és (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyletekhez kapcsolódó, az adó alapját és a fizetendő adó összegét érintő módosítások tekintetében arra kell figyelemmel lenni, hogy a korrekcióhoz kapcsolódik-e további fizetési kötelezettség, és ehhez új fizetési határidő. Ez a pozitív irányú módosítás esetén fordulhat elő, amikor az adó alapja és/vagy a fizetendő adó nő. Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy miben állapodnak meg a felek. Ha úgy döntenek, hogy a módosítás következtében pótlólag fizetendő összeget külön rendezik (és nem például egy következő időszak ellenértékét növelik meg ezzel az összeggel), és erre külön fizetési esedékességet határoznak meg, úgy ehhez kapcsolódóan kell vizsgálni, hogy az Áfa-tv. 58. §-ának mely bekezdése alapján határozandó meg a teljesítés időpontja. Így az ahhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség az új számla kibocsátásakor, az időszak végén vagy a fizetés esedékességekor keletkezik, vagy az időszak utolsó napjától számított 60. napon. Mivel az utólag fizetendő ellenértékhez ebben az esetben új fizetési esedékesség tartozik, arról új, az Áfa-tv. 159. §-a szerinti számlát kell kibocsátani (vagyis nem az Áfa-tv. 170. §-a szerinti adattartalmú számlával egy tekintet alá eső okiratot). Például, abban az esetben, ha a felek megállapodása alapján a fizetési határidő és az új bizonylat kibocsátása is megelőzi az időszak végét, úgy a módosítás miatti új teljesítési időpont az új számla kibocsátásához igazodik. Amennyiben pedig az új fizetési esedékességi időpont az időszak végétől számított 60. napon belülre vagy a 60. napra esik, akkor az új teljesítési időpont a fizetési határidő napja lesz. Negatív irányú módosítás, érvénytelenítés esetén az adóalap utólagos csökkentéséhez a számla módosítása, érvénytelenítése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

EPR-díjat hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi -, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká. A körforgásos termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak. A Korm. rendelet szerinti kivételeket tekintve saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől is. A Korm. rendelet 21. §-ának az előírása szerint a gyártó a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat negyed¬évente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül fizeti meg a koncessziós társaság részére. A gyártó a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” A gyártó a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében és a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton - a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével - feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség 13. § szerinti átvállalása esetén a gyártó a belföldi forgalomba hozatalról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a vevőt terheli. A körforgásos termék vevője által igényelt esetben a számlán, vagy számla hiányában a forgalmazást bizonyító okiraton a számla vagy okirat kiállítója feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre kerül.” A gyártótól a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket. Így a törvényben és a Korm. rendeletben szabályozott díjfizetési kötelezettség alapján a számviteli elszámolások az alábbiak szerint alakulhatnak. Saját gyártású díjköteles termék gyártása esetén a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a termék értékesítéséhez kapcsolódóan kell megfizetni (átvállalás esetén az átvállalónak az értékesítéshez kapcsolódóan kell szintén megfizetnie). A termék értékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj elszámolásakor a számviteli törvény 78. § (3) bekezdésében szereplő előírást kell alkalmazni, így a koncessziós társaság által kiállított számla alapján fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. A Korm. rendelet hivatkozott előírása alapján, ha a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználás miatt kell a díjat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

A kivaalanyiság választása megalapozatlan volt

Kérdés: Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?
Részlet a válaszából: […] feltételei fennállnak-e. A létszámra, bevételre, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó adatok adóhatóság általi vizsgálatára a bejelentéskor nincs mód, így az adózó bejelentését veszi alapul az adóhatóság, e körben nem mérlegelhet. Azt, hogy az adózó döntése a bejelentkezéskor megalapozott volt-e, csak egy ellenőrzés során van módja az adóhatóságnak feltárni.A Katv. 16. § (2) bekezdés - 2018. december 31-én hatályos - a) pontja szerinti feltétel az, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám - az adózó kapcsolt vállalkozásaival együttesen számítva - az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. E rendelkezés egy megalapozott várakozást jelöl, így az ellenőrzés során azt indokolt vizsgálni, hogy a várható létszámérték meghatározásakor az adózó kellő körültekintéssel járt-e el. Amennyiben például a bejelentkezést követően történt olyan gazdasági esemény, amely következtében a tényadat meghaladta a várható létszámértéket, akkor a bejelentkezés jogszerűnek fogadható el. Amennyiben viszont az adózó nem kellő körültekintéssel járt el, és már a bejelentés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható lett volna, hogy a létszámérték meg fogja haladni az 50 főt, akkor a kivaalanyiságra vonatkozó bejelentés nem volt jogszerű. Ilyen eset például, ha az adózó a bejelentést követően észleli, hogy a kivaválasztás feltételeként megszabott érték- és vagy számszaki adatok nem teljesültek - mert például a kivába belépő társaság elmulasztotta hozzászámolni saját adataihoz a kapcsolt vállalkozása átlagos állományi létszámát, vagy bevételi adatait -, a kivaalanyisága visszaható hatállyal szűnik meg, azaz létre sem jön. Ez esetben az adózó az illetékes adóhatóság adóalany-nyilvántartási osztá­lyát köteles értesíteni arról, hogy kivaalanyisága nem jöhetett volna létre. E megállapításra tekintettel az adóhatóságnak határozatot kell hozni arról, hogy az adózó kisvállalatiadó-alanyisága visszaható hatállyal megszűnik, azaz, hogy az adóalanyiság létre sem jött, és ezáltal valósulhat meg a közhiteles nyilvántartásból történő törlés is. A határozatnak ki kell térnie arra is, hogy ez az adózóra nézve milyen következményekkel jár.Az Art. 202. §-a szerinti, azaz az adómegállapításhoz való jog elévülése a közhiteles nyilvántartásra nem vonatkozik, abba adatot bejegyezni, módosítani, törölni csak jogszabályi rendelkezésen alapuló irat alapján lehetséges. Az Art.-ban említett adómegállapításhoz való jog egy ettől teljesen elkülönült "jogintézmény", amely az adózót és az adóhatóságot is megilleti. Az adózót például önellenőrzés esetén, az adóhatóságot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Swap/forward ügylet továbbadása

Kérdés: Cégünk egyik társvállalata PLN-ben értékesít. A cégcsoport szeretné az ebből felmerülő kockázatot minimalizálni. Így swap/forward ügyletet kötni PLN/EUR-ra, ami azonban csak a cégünkön keresztül tud történni a banki szerződések következtében. Cégünk HUF-ban vezeti a könyveit. A cégcsoport tervei szerint cégünk ezt úgy oldaná meg, hogy B2B trade keretében pontosan ugyanazon az árfolyamon, amelyen az ügyletkötés történt, azon adná tovább a lengyel vállalatnak. Számvitelileg ezt hogyan kellene kezelnünk?
Részlet a válaszából: […] kapcsolatosan sem bevételt, sem ráfordítást nem lehet kimutatni (a kapott, illetve fizetett kamat kivételével), csak a művelet eredményét az ügylet zárásakor. Így csak azt térítheti meg a lengyel vállalat, ha az veszteség.Bizonyára hasonló ügyletekre lehetnek alkalmazott módszerek, de ezeket a szerkesztőbizottság[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Euróalapú hitel negyedévenkénti átértékelése

Kérdés: A kft. euróalapú, hosszú lejáratú hitelt vett fel, a törlesztése negyedévenként történik. A kft. külföldi anyavállalata igényelné, hogy legalább negyedévente az aktuális árfolyamra értékeljük át a kötelezettséget. Véleményem szerint a kötelezettség nyilvántartása a hitelösszeg jóváíráskori/év végi kötelező átértékeléskori árfolyamon kell, hogy történjen (Szt. 60. §). Ennek ellenére lehetséges az év közbeni (pl. negyedéves) átértékelése a kötelező év végi átértékelés mellett?
Részlet a válaszából: […] az, hogy az anyavállalat negyedévenként kéri a leányvállalatától a számviteli előírások szerinti beszámolót. Ha ez van, akkor ehhez kell igazítani a kft. értékelési szabályzatát is. Így az euróalapú, hosszú lejáratú hitelek negyedévenkénti értékelésének belső szabályait is. Természetesen, ezen hitelek Szt. szerinti értékelésének változatlansága mellett, ahogyan a kérdésben is leírták.Negyedéves értékelés mellett - az euró árfolyama éven belüli hullámzásának megfelelően - negyedévenként változik az euróalapú hitel miatti kötelezettség forintösszege, negyedévenként megjelenik az árfolyamváltozás eredményre gyakorolt hatása is. De év végén nem lehet más az euróalapú hitel miatti kötelezettség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Függő banki számla használata

Kérdés: Az alábbi problémával szembesültünk alapítványunknál a bankkivonatok ellenőrzésénél: A bankkivonat rögzítésének pillanatában nincs a banki kifizetéshez számla, vagy a rögzítő nem tudja, milyen tételre tegye, mert pl. még nem kaptuk meg a számlát, emiatt az ún. függő banki tételre teszi. Kérdés, meddig maradhat a függő bankon, és ha hiba folytán korábbi évet érintő tételt találunk, hogyan javítsuk? Hogyan tudjuk rendezni? Adminisztrációs hibák miatt úgy tűnik, így nem a valós helyzetét látjuk. Pl. ha egy duplán utalt összeget visszaküldenek, az a függő bankon marad, mint ellenszámlán, vagy nem jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Persze, ez is természetesen jogellenes, mert ha a gazdasági esemény megtörtént (volt termékbeszerzés, volt igénybe vett szolgáltatás), de a számla nem érkezett meg, azt könyvelni kellett a nem számlázott szállítóval, szolgáltatóval szemben. Helyes könyvelés esetén a szállítónak számla nélkül átutalt, követelésként kimutatott összeg a számla hiányára utal. Az alapítványon belüli számlakeresés után több szabálytalanság is megállapítható. Nem érkezett számla, mert a szolgáltató, a szállító nem is teljesített. Így szabálytalanul járt el az, aki az átutalást kezdeményezte, a szállítóval, a szolgáltatóval szembeni követelést pedig vissza kell követelni, esetleg jogi útra kell terelni az ügyet.Nem érkezett számla, bár a szolgáltató, a szállító teljesített, de a szolgáltató teljesítését, a szállítótól való eszközbeszerzést - belső bizonylat alapján - nem könyvelték. Ezt utólag pótolni kell, gondoskodni kell arról, hogy ilyen a jövőben ne forduljon elő.Értelemszerűen hasonló módon kell eljárni akkor is, ha az alapítványhoz pénz érkezett, de nincs könyvelve a követelés.A banki bizonylat alapján a kapott pénzt a küldővel szembeni kötelezettségként kell könyvelni. Az alapítványon belül tisztázni kell, hogy a pénzt a küldő milyen célból küldte. Az alapítvány teljesített valamit a küldő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Sikertelen egyszerűsített végelszámolás

Kérdés: Egy belföldi társaság 2022. 09. 01-én indult egyszerűsített végelszámolása sikertelenül zárult le (2022. 08. 31-ig katás volt), melyet a cégbíróság 2023. 05. 08. nappal jegyzett be. Korábban benyújtásra került a végelszámolást lezáró egyszerűsített éves beszámoló a cégbíróság részére 2022. 09. 01. - 2022. 12. 31. időszakra. Mi a teendő ilyenkor? Passziváltatni kellene az említett beszámolót, és leadni egy új beszámolót 2022. 12. 31. fordulónapra, mint normál üzleti évet záró beszámolót? Ha a passziválás a megoldás, akkor annak mi a folyamata?
Részlet a válaszából: […] gazdálkodó törlését követően - a vagyonnak a tulajdonosok részére történő kiadásáig terjed.A kérdés szerint az egyszerűsített végelszámolást a cégbíróság 2023. 05. 08. nappal jegyezte be befejezettnek, bár a 2006. évi V. törvény 114. §-a (3) bekezdése c) pontja szerint - az előírt határidő lejárta miatt - a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint kellett volna már eljárni. Dönteni kell arról, hogy végelszámolásként tovább folytatják, vagy befejezettnek tekintik a végelszámolást, mert a cégbíróság törölte a társaságot, vagy külön kérelemben kérik törölni, illetve a végelszámolást megszüntetik, és a működését a társaság tovább folytatja. A kérdésben leírt tartalmú döntésről nincs szó.Az előbbiek figyelembevétele mellett a 2022. 09. 01. - 2023. 05. 08.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés: A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?
Részlet a válaszából: […] tevékenységhez kapcsolódó átadott kötelezettség könyv szerinti értékének összegéig átadásra kerülő eszközök könyv szerinti értékét a kötelezettség csökkentésével kell kivezetni: T 44, 45 - K 1, 2, 3;- az átadott kötelezettség összegét meghaladóan átadásra kerülő eszközöket a saját tőke (az eredménytartalék) csökkentésével kell a könyvekből kivezetni: T 413 - K 1,2,3.Az átvétel könyvelése a "jogutódnál" értelemszerűen:- az átvett kötelezettséggel azonos összegben átvett eszközöket a kötelezettséggel szemben,- az ezt meghaladóan átvett eszközöket a saját tőkével szemben kell állományba venni.A kötelezettség átadása-átvétele valójában a kötelezettség átvállalását jelenti, erről a jogosultat (a hitelezőt) írásban tájékoztatni kell.A támogatásokkal kapcsolatosan meg kell keresni a támogatót, mivel a "jogelőd" a vállalt kötelezettségét a tevékenységellátás átcsoportosítása miatt nem tudja teljesíteni, a "jogutód" vállalja annak a teljesítését. A támogató hozzájárulását kell kérni, egyrészt a már teljesített vállalások lezárására (részbeni lezárására), illetve annak a "jogutód" részére történő átadására (ideértve a még el nem fogadott támogatásból finanszírozott támogatásokat is).Amennyiben a támogató a "jogelőd" kérelmére döntött, akkor a szerint kell a "jogelődnél" eljárni, a "jog­utódnál" pedig a folyamatban lévőket (a lezárásra nem kerülőket) átvenni (a már felmerült költségeket, fejlesztéseket az időbeli elhatárolásokkal szemben, az elő­legként kapott összeget a pénzátadással egy­idejűleg),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4