Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége.Az eredménykimutatásba a különbözetként a 8711. számlán, illetve a 9721. számlán jelentkező különbözetet kell beállítani. Az eredménykimutatásba beállított összeg az adózás előtti eredmény része, és így az adóalapba beszámít. (Ebből következően az árfolyamnyereséggel történő értékesítés esetén az árfolyamnyereséget is terheli a társasági adó!)Nagyon lényeges adózási szempontból, hogy a kft. a különböző jogszabályi előírások figyelembevétele mellett az üzletrészt magánszemély részére történő értékesítéskor is csak piaci értéken értékesítheti. Amennyiben az üzletrész eladási ára kevesebb, mint az üzletrész piaci értéke, akkor a különbözet [az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése szerint] a magánszemély jövedelme, amelynél az adókötelezettségének a jogcímét a magánszemély és az értékpapírt (üzletrészt) juttató között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetve a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (meghatározni, bevallani és megfizetni) teljesíteni.Ha a vevő-magánszemély az értékesítő kft. tagja, alkalmazottja, akkor az Szja-tv. 28. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a magánszemély által megszerzett jövedelem egyéb jövedelemnek minősül.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Saját termelésű készletek értékvesztésének kivezetése

Kérdés:

Ügyfelem mezőgazdasági termeléssel foglalkozó társaság. A költségelszámolás elsődleges 6–7-es, másodlagosan az 5. számlaosztályban történik. 2022. évben a saját termelésű készletek esetében jelentős értékvesztést kellett elszámolni. Ezen készletek egy része 2023-ban értékesítésre került. Hogyan történik az értékvesztett saját termelésű készlet kivezetése értékesítés esetén a 6–7. számlaosztályban? (Itt nem visszaírás történik.) A megmaradó készlet esetében mi a teendő, ha a 2023. december 31-i piaci érték magasabb, mint a 2022. évi záró érték volt?

Részlet a válaszából: […] értékvesztése számla Követel oldalán van; – a 251. és a 259. számlák összevont összege a saját termelésű készletek készletértékét mutatja; – a saját termelésű készletek értékvesztését a T 791 – K 259 és a T 581 – K 597, valamint a T 261 – K 792, T 598 – K 582, T 8661 – K 261 tételek könyvelésével számolták el. A 2022. évi készletek értékesítésekor külön tételben kell kivezetni az értékesített saját termelésű készlet közvetlen önköltségét; T 791 – K 251 és T 581 – K 597, illetve az elszámolt értékvesztés összegét: T 259 – K 791 és T 597 – K 581, ezt követően a belföldi értékesítés közvetlen költségeinek az elszámolása: T 81-82 – K 793. A 2022-ben értékvesztés elszámolásával csökkentett saját termelésű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címkék:  

Importbeszerzésnél SPOT árfolyam használata

Kérdés: A kft. ablakokat hozat be Lengyelországból, és eladja Magyarországon. Nem rendelkezik devizaszámlával, sem devizapénztárral. Az ügyletek során egy külföldi kifizetésekkel foglalkozó cég (továbbiakban: pénzügyi szolgáltató) szolgáltatását veszi igénybe, amelynek során SPOT ügylet keretében történik a PLN- és a HUF-átváltás SPOT árfolyamon. Az ügyletről számviteli bizonylatot kap a kft. a pénzügyi szolgáltatótól, és a forintbankszámlán megjelenik a terhelés összege. A kft. nem választotta az MNB-árfolyam alkalmazásának lehetőségét. Helyesen könyvelünk-e, ha a forintbankszámlán szereplő összeggel szerepel a könyvekben a SPOT ügylet? A Lengyelországból történő ablakok beszerzéséről kap a lengyel partnertől számlát. Milyen árfolyamon kell az áfabevallásban szerepelnie a beszerzésnek, és milyen árfolyamon a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] kft. a számviteli politikájában előírta. Indokolt ezt a módosítást sürgősen megtenni, ha még nem tették meg, mert enélkül a külföldi beszerzést az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti árfolyamon kell könyvelni, az áfabevallásban pedig az Áfa-tv. 80. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, a kétféle árfolyam közötti eltérést – az Áfa-tv. szerintire való ráállás érdekében – árfolyam-különbözet elszámolásával kell rendezni.Feltételezzük, hogy a SPOT ügylet keretében a megvásárolt PLN-t a pénzügyi szolgáltató közvetlenül fizeti (utalja át) a lengyel partnernek. (Ez valójában két gazdasági esemény: az egyik a PLN vásárlása, a másik annak az átutalása, mivel a kft. devizaszámláján nem kerül jóváírásra, egy tételben könyvelendő!) Így a PLN vételének és átutalásának könyvelése a SPOT árfolyamon: T 4542 – K 384. [Ha volna a kft.-nek devizaszámlája, és ott a PLN-t jóváírnák, akkor a SPOT árfolyamon: T 386 – K 384, a lengyel partner számlájának kiegyenlítése ugyanezen árfolyamon: T 4542 – K 386.]Az átutalás után a 4542. számlán – bármilyen árfolyamot használnak – lesz árfolyam-különbözet, mivel a SPOT árfolyam biztosan eltér az alkalmazottól (a válaszban javasolt Áfa-tv. szerintitől). Ezt az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Visszatartott átlagbéralapú támogatás könyvelése

Kérdés: Köztartozás miatt visszatartott támogatás könyvelésével kapcsolatos a kérdésem. Két esetről van szó. Az első esetben egy köznevelési intézmény átlagbéralapú támogatásának egy részét a Magyar Államkincstár köztartozás miatt a NAV adófolyószámlán írta jóvá, a fennmaradó összeget az intézmény bankszámlájára utalta. A könyveléshez a Magyar Államkincstár megküldte az értesítést a támogatás visszatartásáról. A második esetben a NAV az szja 1%-át teljes összegében visszatartotta köztartozás miatt, és az összeget az egyesület adófolyószámlán írta jóvá. A könyveléshez a NAV megküldte a végzést a támogatás visszatartásáról. Mindkét esetben a könyvelés a kettős könyvvitel szabályai szerint történik. Hogyan kell szabályosan könyvelni a fenti két esetet?
Részlet a válaszából: […] Államkincstár által visszatartott támogatás: T 4798 – K 9671, majd annak a jóváírása a NAV megfelelő adófolyószámláján: például, ha levont járulék: T 464-1 – K 4798. Bizonylata az Államkincstár értesítése. A fennmaradt átlagbéralapú támogatás átutalása a bankszámlán való jóváíráskor: T 384 – K 9671.Hasonlóan könyvelendő a visszatartott szja 1%-a is. Pénzmozgás ez esetben sem volt, itt is kell az elszámolási számla.A NAV által visszatartott szja 1%-ának könyvelése: T 4798 – K 9671[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Mi minősül szponzorációnak?

Kérdés: Szponzorációnak minősül-e az, ha egy általunk pénzben vagy természetben támogatni kívánt egyszeri rendezvény esetében a támogatási szerződésünk arról szól, hogy a szervezők a cégünk logóját a rendezvényen megjeleníthetik, erre engedélyt adunk? Változik-e a kérdés megítélése, ha a cégünk lehetőségképpen ehhez biztosít transzparens eszközöket, molinót?
Részlet a válaszából: […] kérdésben megfogalmazott szerződés szponzori szerződésnek tekintendő.Ha azonban a támogatás megfelel a Tao-tv. 4. § 1/a. pontjában foglaltaknak, azaz– a támogatott közhasznú szervezet;– a rendezvény mint tevékenység a támogatott közhasznú tevékenysége és– teljesül, hogy a támogatás nem jelent a Tao-tv.-ben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Ki nem fizetett nettó bér elévülése

Kérdés: A kft.-nél a 471. Jövedelemelszámolási számlán az elmúlt három év számfejtett, bevallott, de ki nem fizetett nettó bér összege látható. Ezen bér el tud-e évülni, illetve lehet-e ezt az összeget valamilyen módon tőkeemelésre fordítani? A cég saját tőkéje rosszul áll (már a jegyzett tőke felét sem éri el), esetleg a tőketartalékba, lekötött tartalékba könyvelhetem? Kell-e hozzá a társasági szerződést módosítani?
Részlet a válaszából: […] kötelezettségét az elmúlt három év alatt nem egyeztette. Ha egyeztette volna, akkor az érintett (valószínűleg volt) munkavállalókat rábeszélhette volna, hogy írásban mondjanak le munkabér-követelésükről, és akkor ezen dokumentum alapján a kft. elengedett kötelezettségként azt elszámolhatta volna egyéb bevételként, de nem tőketartalékként, lekötött tartalékként. Ha jelentős összegű ez a munkavállalókkal szembeni kötelezettség (munkavállalónként is), akkor kezdeményezhető az is, hogy a társasági szerződés módosításával legyenek a veszteséges társaság tagjai (tőkeemelés a kft.-nél külső tőke bevonásával).Adóellenőrzés szempontjából felmerülhet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Átlagbéralapú támogatás továbbadása

Kérdés:

Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!

Részlet a válaszából: […] érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni. Az átlagbéralapú támogatás igényléséről, feltételeiről a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 16/B. fejezete rendelkezik. Ennek a 37/C. §-a (1) bekezdése szerint a fenntartó a támogatásokra vonatkozó kérelmét január 31-éig kizárólag a kincstár fenntartó székhelye szerint területileg illetékes vármegyei igazgatóságához nyújthatja be. A benyújtott támogatási kérelmet könyvelni nem kell. Könyvelni kell a megkapott, pénzügyileg rendezett támogatást: T 384 – K 9671 (költségvetésből kapott támogatás), majd annak az iskola részére való tovább­utalását: T 8649 (továbbutalt támogatás) – K 384. Amennyiben az év végéig nem került továbbutalásra a támogatás, akkor T 9671 – K 4836 (támogatásból befolyt bevétel időbeli elhatárolása). Továbbutalás előtt az időbeli elhatárolás megszüntetése: T 4836 – K 9671. Egyéb támogatások könyvelése az általános előírások szerint: Ha az alapítvány véglegesen pénzeszközt ad át az iskolának, – a költségek (ráfordítások) ellentételezésére: T 8634 – K 384; – fejlesztési célra: T 8646 – K 384. Ha az alapítvány az iskola részére eszközöket szerez be (ideértve a könyvtári könyveket, a jelmezeket is), akkor azokat a beszerzési (bekerülési) értékükön készletre kell venni: T 21-22 – K 381, 384, 454, majd az iskolának történő térítés nélküli átadáskor egyéb ráfordításként elszámolni: T 8647 – K 21-22. Az iskola a megkapott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Jutalom fizetése a mérleg elfogadása után

Kérdés: Társaságunk vezetése a 2023. évi nyereségből a mérleg elfogadását követően jutalmat fizet a dolgozóknak, differenciáltan. A vezérigazgató a személyenkénti összeget csak a beszámoló közzététele után határozza meg, de a döntés a jutalomról – összeg nélkül – már 2023. decemberben megszületett. Van-e lehetőség ebben az esetben a jutalom összegére és annak járulékaira céltartalékot képezni a 2023. évi közgyűlés elé terjesztendő mérlegben?
Részlet a válaszából: […] terhére lehet fizetni.A kérdés szerint csak a mérleg jóváhagyását követően határozzák meg személyenként a jutalom, a prémium összegét, és ez nem rendszeresen, csak esetenként fordul elő, ez esetben indokolt lehet az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése alapján céltartalékot képezni a név szerint még jóvá nem hagyott jutalmakra, prémiumokra. Ha a kérdés szerinti gyakorlat rendszeres, azaz rendszeresen az elfogadott beszámoló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Erdőtelepítés, erdőfenntartás támogatásának könyvelése

Kérdés: Az alábbiakban kérem segítségüket: tölgyerdő telepítése esetén a telepítési támogatás könyvelése; erdő fenntartására adott támogatás könyvelése; a telepített erdő földhaszonbér könyvelése (nincs hozam, árbevétel).
Részlet a válaszából: […] elszámolni. Így beruházásként kell elszámolni a telepített erdőhöz kapcsolható földhaszonbért is.Az erdőtelepítés (állami) támogatásának elszámolása attól függ, hogy a támogatói szerződésben történik-e utalás olyan jogszabályra, jogszabályi helyre, amely konkrétan utal arra, hogy az állami, az uniós támogatást a tőketartalékba kell helyezni. Ha van ilyen jogszabályi hivatkozás, akkor a kapott, folyósított támogatást a tőketartalékba kell helyezni.Ha nincs utalás jogszabályra, jogszabályi helyre, akkor a kapott támogatást egyéb bevételként kell elszámolni, azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.A kapott támogatás tőketartalékba helyezett összege az erdőberuházás tartós forrása. A halasztott bevételként időbelileg elhatárolt fejlesztési támogatás is tartós forrás lesz, mivel az erdő aktivált értéke alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet. Így a fejlesztési támogatás csak akkor szüntethető meg, ha az erdő a könyvekből véglegesen kivezetésre kerül.Az erdő fenntartására adott támogatás elszámolása attól függ, hogy a telepített erdőt az erdészeti hatóság erdővé minősítette-e, vagy ez még nem történt meg.Ha a telepített erdőt az erdészeti hatóság erdővé minősítette,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:

Egyes adónemek összevonhatók?

Kérdés: Egyszerűsített éves beszámoló összeállítása során a NAV folyószámla szerint az egyes adónemeken fennálló tartozásokat és követeléseket összevontan lehet-e kezelni, mint nettó módon számított adótartozás (kötelezettségek-követelések), vagy adónemenként kell az egyéb rövid lejáratú követelések és kötelezettségek között kimutatni?
Részlet a válaszából: […] alapján a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek az alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza ... a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.A hivatkozott előírásból következik, hogy az adónemeket is tételesen kell a könyvekben kimutatni, tételesen kell könyvelni, tételesen kell azok mérlegbe beállítandó összegét is meghatározni, de tételesen kell az adóhatósággal is egyeztetni. Amennyiben az adónem kötelezettség,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címke:
1
2