554. Számviteli Levelek / 2026. október 29.
TARTALOM

1. Amennyiben egy számlán az áfateljesítés nem megfelelő (így például előző időszakra vonatkozik), kiállítható-e helyesbítő számla az eredeti számlára hivatkozva, de a megfelelő áfateljesítési dátummal, ha igen, milyen módon szükséges kiállítani, milyen formai feltételek mellett? Ebben az esetben a két számla együttesen értelmezhető az eredeti számlával, és az eredeti számla áfája áttehető-e a helyesbítő számla teljesítési időszakába (adóalap, adóösszeg nem változik)?
2. Amennyiben nem helyesbítő számla kerül kiállításra, hanem az eredeti számlát sztornózzák, és új számla kerül megfelelő áfateljesítéssel kiállításra, a sztornószámla csak a kiállításkor csökkentheti az adóalapot?

1. Ha a nyugdíjas jogviszony 2026-ban kezdődik, pl. 2026. 09. 01-jével, akkor is a teljes évi jövedelmet kell összeszámítani (nyugdíjas és nyugdíj előtti jövedelem), vagy csak a nyugdíjas időszakra fizetett összegnél kell figyelembe venni az éves átlagkereset négyszeresét?
2. Ha a jövedelem kifizetőtől származik, és a munkavállaló nem kéri havonta a 3-4 vagy többgyermekes anyák szja-mentességét (mivel év végén egy összegben kéri majd a NAV-tól), akkor is a kifizetőnek kell utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót?

Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy a könyvviteli szolgáltatás megszűnése után (természetesen a kötelezően átadandó dokumentumok átvételét követően) a könyvelőprogramból töröljem az adott céget? Elegendő ehhez a két fél egybehangzó nyilatkozata?

Adott egy általános szabályok szerint áfázó egyéni vállalkozó, aki tűzifa-kereskedéssel foglalkozik. Erdészetektől vásárol fát, amit házhoz szállítással értékesít. 2026. 09. 15-től a kimenő számláin 5%-os adómértékkel értékesített, azonban a bruttó ára nem változott, mivel a nettó egységárát megnövelte olyan mértékben, hogy a magánszemély vevői így semmit nem érzékeltek végső soron az adómérték csökkenéséből. Jogszerű-e a tűzifa-kereskedő eljárása?

Egy kft. egy személygépjárművet szerez be Németországból tárgyi eszköznek. A leszámlázott értéken túl szállítási költség és regisztrációs adó is felmerül, mint a bekerülési értéket növelő tételek. A teljes bekerülési érték feloldható-e fejlesztési tartalékból, vagy kizárólag csak a vételár?

Miként kell helyesen értelmezni a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv osztalékfizetési korlátokra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi specifikus, tőkeszerkezeti és eredményszituációban? Társaságunk saját tőkéje kizárólag a jegyzett tőke, az eredménytartalék és a tárgyévi adózott eredmény sorokból áll, egyéb tőkeelem (pl. tőketartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék) nem szerepel a mérlegben. A tárgyévben jelentős értékvesztés elszámolása válik szükségessé, amelynek következtében a tárgyévi adózott eredmény negatív (veszteséges) lesz. Ez a tárgyévi veszteség összegeiben meghaladja a korábbi évek felhalmozott nyereségéből álló (pozitív) eredménytartalékot. Ugyanakkor a társaság teljes saját tőkéje a veszteség elszámolása után is meghaladja a jegyzett tőke összegét (a saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá).

Adott egy társaság, amely esetében a telkek évekkel korábban (akár 10-20 évvel korábban) tárgyi eszközként kerültek felvételre a beszerzéskor, minden bizonnyal vezetői döntés függvényében. Az évek során volt néhány telek, amin az elmúlt években valósult meg a beruházás, és volt jó néhány, amin nem, azaz a vétel óta üresen áll. Konkrétan ezen üres telkeket a cég jelenleg tartja, lehet, hogy beruházást fog rajta megvalósítani, de az is lehet, hogy nem. Ilyen esetben az üres telkek vonatkozásában, ismerve a nem tisztázott helyzetet, indokolt-e a tárgyi eszközként való kimutatás? Ha esetleg érkezik rá egy jó ajánlat, és a tulajdonos az értékesítés mellett dönt, át kell-e sorolni ezen telket/telkeket a készletek közé eladás előtt? A társaság fő tevékenysége a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

Nemzetközi közúti árufuvarozással is foglalkozó cégünknél merült fel az EU-ban történt parkolás esetében a teljesítés helyének kérdése. A kérdésünk konkrétan az, hogy a parkolási szolgáltatás (nem bérleti díjról beszélünk, hanem egy egyszeri ad hoc jellegű, éppen arra járok és van szabad hely típusú parkolásról) ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül-e. Átnéztük a témához kapcsolódó uniós jogszabályi hátteret (Héa-irányelv 47. cikke, 282/2011/EU végrehajtási rendelet), azonban a parkolási szolgáltatásra vonatkozóan nem találtunk egyértelmű rendelkezést. Tehát a kérdésünk, hogy a parkolási szolgáltatás eltér-e a főszabálytól, és kivételként, mint ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként kell eljárnunk az ügyletben?

Gazdasági társaság 2026. évre – mint gépjármű-forgalmazó vállalkozó – mentes a gépjármű, pótkocsi megszerzése után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól. Erről határozattal rendelkezik. Amennyiben nem továbbértékesítési célból vásárol gépjárművet, megilleti-e a mentesség? Amennyiben ideiglenesen bérbe adja az eszközt, majd később értékesíti, megilleti-e a mentesség? Ha az eszközt fél évig adja bérbe, majd értékesíti, akkor tárgyi eszközként kell-e kezelni az eszközt?

Társaságunk támogatást nyert a „GINOP Plusz-3.2.6-25 – Munkáltatók egészségtudatosságának fejlesztése” pályázaton. A támogatás keretében foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatásra legfeljebb 15 000 Ft/fő, a szakorvos javaslata alapján igénybe vett, a közleményben felsorolt egyéb orvosi vizsgálatokra pedig átlagosan legfeljebb 170 000 Ft/fő támogatás vehető igénybe. Társaságunk gépek bérbeadásával foglalkozik. A programban munkavállalóink 80%-a vesz részt, a vizsgálatokról társaságunk nevére szólnak a számlák.
A vizsgálatok adózásával kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük szakértői állásfoglalásukat:
1. A program keretében igénybe vett, legfeljebb 15 000 Ft/fő összegben támogatott foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatás adómentes juttatásnak minősül-e az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. d) pontja alapján? Befolyásolja-e az adómentességet, hogy a programban nem valamennyi munkavállaló vesz részt?
2. A közlemény szerint csak olyan vizsgálat támogatható, amely nem tartozik az adott munkáltatónál a jogszabály alapján kötelező alkalmassági vizsgálathoz előírt vizsgálatok körébe. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslata alapján elvégzett ilyen vizsgálatokra alkalmazható-e a fenti vagy más adómentességi rendelkezés? Ha nem, a munkavállalóhoz rendelhető vizsgálatok társaságunk által viselt költsége munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles-e?
3. Terveink szerint az egyéb orvosi vizsgálatok elvégzésére egy szolgáltatóval kötünk szerződést. A szolgáltató összesített számlát állítana ki, amelyen a vizsgálatok megnevezése, az igénybe vevők száma és a szolgáltatások díja szerepelne, a munkavállalók neve és a személyenként igénybe vett vizsgálatok felsorolása nélkül. Adómentesség hiányában alkalmazható-e ebben az esetben az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja szerinti, egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adózás? A megítélés szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a személyenként igénybe vett szolgáltatás és annak értéke a számlán kívüli dokumentumokból vagy nyilvántartásokból megállapítható? A FESZ orvos erről vezet nyilvántartást.

Egy kft. autóvezető-oktatással foglalkozik, tevékenységét alvállalkozók bevonásával végzi. A tanulóktól az oktatás megkezdése előtt előleget szednek be. A végszámlát akkor állítják ki a tanulók részére, amikor sikeres vizsgát tettek. Az alvállalkozók minden tárgyhónapot követő első pár napban kiállítják a tárgyhavi díjukról a számlát, tehát a következő év január elején a decemberi gyakorlati oktatás is kiszámlázásra kerül az alvállalkozók részéről, amit könyvelnek 2026. évre. Előfordulhat, hogy a bevétel végszámlája még nem készül el a mérlegkészítés időpontjáig sem (következő év február 28.). A kettős könyvvitel teljessége értelmében így a bevétel „hiányos” a 2026. év tekintetében. A kérdésem az, hogy számláztassuk-e le a kft.-vel a december 31-ig ténylegesen megtörtént tanórák díját részszámla formájában, vagy elég, ha kiszámoljuk és elhatárolással lekönyveljük a bevételt?

Alapcélja szerint mentőszolgálatot teljesítő alapítvány az Országos Mentőszolgálattal kötött szerződés alapján végzi a mentési tevékenységét. A tevékenységet végző magánszemélyek nem alkalmazottai az alapítványnak, egyéni vállalkozók vagy máshol munkaviszonyban lévők. A tevékenységük díjazása megbízási jogviszonyban vagy egyéni vállalkozói számla alapján történik. Évente továbbképzésen vesznek részt, ami a terembérleten túl szállodai költséget jelent. Ebben a szállás és étkezés szerepel, reggelin kívül ebédbiztosítással és büfészolgáltatással. Költségelszámolás szempontjából az étkezés reprezentációnak vagy igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Van-e az alapítványnak adófizetési kötelezettsége az ügylet után?

Adott egy gazdasági társaság („A” Holding Kft.), mely 2026. 04. 05-éig csak egy számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozással (100%-os leányvállalat) rendelkezett. Klasszikus holdingtársaság, egy részesedése volt. Egyedi 2025. évi éves beszámolóinak adatai az alábbiak: mérlegfőösszeg 1 milliárd forint, értékesítés nettó árbevétele 0. Az „A” Holding Kft. leányvállalata, mely „B” Kft. 2025. évi adatai: mérlegfőösszeg 8 milliárd forint, értékesítés nettó árbevétele 7 milliárd forint. Tekintsük úgy, hogy a 2023. és a 2024. üzleti évi beszámolókban szereplő adatok ezekkel egyezőek voltak (a létszám egyik évben sem haladta meg a 250 főt). Azonban 2026. 04. 05.-én további részesedések kerültek az „A” Holding Kft.-hez, és ezek olyan mérlegfőösszegű, értékesítés nettó árbevételű és létszámú társaságok (a 2023., 2024. és 2025. üzleti éveket tekintve is), melyek figyelembevételével a konszolidálás előtti összesített adatok a cégcsoport esetében minden üzleti év tekintetében meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdés a), b) és c) pontban írt határértékeket. Az „A” Holding Kft.-nek mely üzleti évről kell először konszolidált beszámolót készítenie, és mely évről kell először fenntarthatósági jelentést készítenie?

Az alábbi kérdésben kérném szakmai állásfoglalásukat: Egy társaság üzletágat vásárol, melyben tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek szerepelnek. Az üzletágat vásárló társaság nyilvántartásában a korábbi években megképzett fejlesztési tartalék is van. Az üzletágvásárlás keretében beszerzett tárgyi eszközökkel kapcsolatban a vásárló társaságnál felhasználható-e a nyilvántartásában szereplő fejlesztési tartalék?

Állásfoglalásukat kérem Tao-tv. szerinti bejelentett részesedés kapcsán:
1. Kft./bt. esetében – szerződéstől függetlenül – a bejelentésre a cégbejegyzés napjával kerülhet sor?
2. Zrt. esetében a részvények jóváírásakor kerülhet sor a bejelentésre?
3. Ha a tulajdonszerzés zrt. esetében az 50%-ot meghaladja, az irányadó a cégbírósági bejegyzés napja lesz?

A társaság 2026. 02. hónappal beszerzett egy ingatlant, felépítménnyel. A felépítmény kapcsán a tárgyi eszközkénti hasznosítás volt a cél, ezért ezen nappal aktiválásra került az ingatlan (külön az épület és a telek is). Majd 2026. 09. hónapban úgy dönt, hogy bontási terv készítésére kér fel egy vállalkozót, fontolóra véve a lehetséges bontást. A 2026. 02. havi aktiváláskor még a tárgyi eszközkénti aktiválás miatt a fejlesztési tartalék egy határozat alapján feloldásra került. Helyesen járt el a cég? Ha végül ténylegesen bontás lesz, az valószínűleg csak 2027-ben valósulhat meg leghamarabb.

A vállalkozás eladásra szánt lakóingatlant épít generálkivitelezővel. Az eladás megkezdéséig az ingatlan felépítésének költségét és a vásárolt építési telek értékét a készletek között mutatja ki a mérlegben. Mind az építési telek megvásárlásához, mind pedig az építkezés finanszírozásához az anyavállalattól tagi kölcsönre szorul. Ennek kamatterhe része lehet-e a készletre vett építési telek, illetve a befejezetlen termelésként kimutatott építési költségek értékének? Ha igen, akkor meddig vehető figyelembe a kamat a készlet értékében? A lakóingatlan elkészültéig vagy értékesítéséig (az ingatlan átruházásáig)? Az építkezés és a telek vásárlása 2006 márciusában történt, a lakóingatlan befejezése 2027 őszén várható.

Egy román-magyar kettős állampolgár egy romániai SRL-ben 50%-os tulajdonos és ügyvezető is. Napi 8 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői és személyes közreműködői feladatokat. Egy most alakuló magyar kft.-ben is 50%-os tulajdonos lenne és ügyvezető is, plusz személyesen is közreműködne a cég tevékenységében. Mivel a magánszemély már 25 éves magyar szolgálati idővel rendelkezik, és csak 1 éves romániaival, ezért szeretné, hogyha majd Magyarországról kapna egyszer nyugdíjat, ezért itt lenne biztosított onnantól, hogy megalapításra kerül a kft. Ettől a ponttól a fizetését csak a kft.-ből kapná, és csak itt fizetne maga után járulékot. Az SRL-ben ingyenesen végezné tovább a feladatait (az ügyvezetést és a személyes közreműködést), illetve osztalékot venne ki. Jól gondoljuk-e, hogy egyidejűleg csak egy tagállamban lehet biztosított, és hogy a kft.-ben, hogyha társas tagi jogviszony keretén belül lenne alkalmazva, és bemutatná Romániában a magyar szervek által kiállított A1-es igazolást, akkor elvileg nem kellene az SRL-ben utána járulékot fizetni?

Igaz-e az, hogyha EFO-s alkalmi munkára írásbeli szerződést kötnek, amire a készpénzben történő kifizetés dátumát is felviszik, akkor nem szükséges kiadási pénztárbizonylattal kísérni a kifizetést?