Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. február 8-án (3. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 46

[…] kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott, külföldinek minősülő munkavállalója (tagja, foglalkoztatottja) és nem biztosított, továbbá a külön törvény [1993. évi LXXXVI. tv.] alapján huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, vagy devizakülföldinek minősülő magyar állampolgár, vagy az említettek – velük együtt élő – gyermeke. A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege: nagykorú után a minimálbér 75 százaléka, 18 évesnél fiatalabb gyermek és oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személy esetén a minimálbér 30 százaléka. (Tbj-tv. 11., 13. § és 34-35. §.) A vállalkozás érdekében felmerült költségként ismeri el a törvény (vagyis nem növeli az adózás előtti eredményt) a segélyt, de csak akkor, ha azt az adózó a vele munkaviszonyban állónak, korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasnak [Tbj. 4. § f) pont)], az említettek özvegyének, kiskorú közeli hozzátartozójának juttatta; a természetbeni juttatást, ha azt reprezentáció (Tao-tv. 4. § 31. pont) címen, üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adta kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás formájában; más esetben akkor, ha azt az adózó a vele munkaviszonyban álló, korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, a vezető tisztségviselője, a tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az említettek közeli hozzátartozója részére juttatta; a reprezentációs költséghez, az említett természetbeni juttatáshoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést; az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba – külön törvényben (1996. évi XV. tv.) foglalt feltételekkel – befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulást; a biztosítás díját, ha azt az adózó a biztosítást a vele munkaviszonyban álló, a vezető tisztségviselője, a tevékenységében személyesen közreműködő tagja és az említett személyek közeli hozzátartozója mint kedvezményezett javára kötötte; a szakszervezeti tisztségviselő számára biztosított munkaidő-kedvezményre a Munka Törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján fizetett távolléti díjat, pótszabadságra fizetett keresetet és az igénybe nem vett munkaidő-kedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt összeget (1992. XXII. tv. 25. §), a magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra […]