Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. február 8-án (3. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 49

[…] nem saját számlájára, hanem megbízója javára cselekszik, vagyis valamilyen további kapcsolat létezik a bizományos és megbízója között is. Ezt az áfatörvény szintén termékértékesítésként definiálja [Áfa-tv. 6. § (2) bekezdés b) pont]. Eladási megbízásnál ennek alapján a megbízó is számlát állít ki a bizományos számára, ebben az adó alapja a megbízót megillető (tehát a bizományi díjat nem tartalmazó) összeg [Áfa-tv. 22. § (1) bekezdés], az adó mértéke szintén 0 százalék [11. § (2) bekezdés b) pont, 29. § b) pont], a teljesítés időpontja pedig az a nap, amellyel a bizományos eladta az árut a külföldi vevőnek [16. § (7) bekezdés a) pont]. Megjegyzendő, hogy a fentiek automatikusan adódnak a Ptk.-nak a bizományra vonatkozó rendelkezéseiből. A megbízó ugyanis nincs közvetlen kapcsolatban a harmadik személy vevővel, vele szemben jogai és kötelezettségei közvetlenül nem állnak fenn [Ptk. 509.§ (1) bekezdés]. Vegyük észre azt is, hogy az áfarendszerben nincs jelentősége annak, hogy ki exportál, hiszen mind a bizományos, mind pedig a megbízó 0 százalékos adómértékkel adózik. Nem mond ellent ezeknek az sem, hogy a vámjogszabályok szerint exportőr az a belföldi illetőségű gyártó vagy kereskedő, vagy bárki más lehet, aki (amely) az áru külföldi címzetthez történő szállítását kezdeményezi [45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 2.2. pont]. Ennek ugyanis csak az áruk származási okmányának kitöltése szempontjából van jelentősége. Ugyancsak közömbös az áfarendszerbeli megítélés szempontjából az, hogy a 110/1997. FM-PM-IKIM együttes rendelet 2. § (3) bekezdése alapján a mezőgazdasági exporttámogatás alanya – bizományi konstrukció esetén – a megbízó. Amennyiben a termékexportban olyan közvetítő vesz részt, aki megbízója nevében és javára jár el (Ptk. 474. §), a termékértékesítés, és ezen keresztül a termékexport közvetlenül a megbízó […]