Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. március 22-én (6. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 95

[…] számol el bevételt, amellyel adózás előtti eredményét nem csökkentheti [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pont]. A követelésnek csak azon része után nem keletkezik adókötelezettség, amely része behajthatatlanná válik, de ez akkor is csökkentené az adóalapot, ha a követelés értékesítésére nem került volna sor. [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja, 8. § (1) bekezdésének gy) és h) pontja]. Az előbbiektől eltérő, két sajátos eset, ha a követelést ellenérték nélkül engedményezi másra a jogosult, illetve ha a követelést elengedi. Ellenérték nélküli engedményezés esetén térítés nélküli eszközátadás valósul meg. Ilyenkor a kettős könyvvitelt vezető engedményező rendkívüli ráfordításként számolja el a követelés könyv szerinti értékét [az új Szt. 86. §-ának (7) bekezdése], az engedményes pedig könyv szerinti értéken, de legfeljebb a forgalmi, piaci értéken (ha kettős könyvvitelt vezet), illetve nulla értéken (ha egyszeres könyvvitelt vezet) veszi nyilvántartásba az eszközt [az új Szt. 86. §-ának (4) bekezdése, illetve 105. §-ának (5) bekezdése]. Az egyszeres könyvvitelt vezető engedményesnél a követelés ellenérték nélküli engedményezése a tartalék összegét csökkenti. A térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével – függetlenül a könyvvezetés módjától – növelni kell a társaságiadó-alap meghatározásakor az adózás előtti eredményt [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja], ugyanakkor az, aki az eszközt térítés nélkül kapta, a bevételként elszámolt összeggel (időbeli elhatárolás alkalmazása esetén csak az el nem határolt bevétellel, illetve a megszüntetett elhatárolással) csökkenti [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdése] az adózás előtti eredményét. (Az egyszeres könyvvitelt vezető bevételt nem számol el, az eszközt nulla értéken veszi nyilvántartásba, tehát az adózás előtti eredmény csökkentésére eszköznek térítés nélküli átvétele miatt nem jogosult.) Külön szabály vonatkozik az adózóra abban az esetben, ha az eszközt térítés nélkül, adomány címen (Tao-tv. 4. §-ának 1/a pontja) adja közhasznú jogállású szervezetnek, meghatározott egyháznak, vagy közérdekű kötelezettségvállalásként. Ilyen esetben – az adományozottól kapott igazolás alapján – a térítés nélkül adott eszköz könyv szerinti értékét adózás előtti eredmény csökkentéseként is figyelembe lehet venni a Tao-tv-ben előírt korlátokkal [Tao-tv. 4. §-ának 1/a pontja, 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja, illetve (5)–(7) bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdése]. A követelés elengedésekor (ha nem minősül behajthatatlannak) a kettős könyvvitelt vezető rendkívüli ráfordításként számolja el a követelés könyv szerinti értékét [új Szt. 86. §-ának (7) bekezdése], az egyszeres könyvvitelt vezetőnél a tartalék csökken. Az adós az elengedett kötelezettségének megfelelő rendkívüli bevételt számol el kettős könyvvitel esetén [az új Szt. 86. §-ának (3)–(4) bekezdése], egyszeres könyvvitel vezetése esetén az elengedett kötelezettség következtében a tartalék összege nő. A társasági adó alapjának megállapítása során a számviteli előírások szerint [az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja] behajthatatlan követelésnek […]