Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdést részelemeire kell bontani ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjunk.A kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, amely már termőre fordult.Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mert egyrészt sok részkérdésre vár választ, másrészt a kérdésben megfogalmazottak megértéséhez közel 30 évvel ezelőtti jogszabályi előírást kell idézni, és annak következményeit elemezni.A szövetkezetekről szóló 1992....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Önkormányzati támogatás

Kérdés: Önkormányzat költségvetési szervének adhat-e támogatást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően arra irányul, hogy irányító szervi támogatáson (intézményfinanszírozáson) kívül, támogatási szerződés alapján, adhat-e saját költségvetési szervének támogatást az önkormányzat?Az önkormányzat és költségvetési szerve között irányító és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] A kérdező - sajnálatos módon - félreérthetően fogalmazott. A kérdésből nem lehet megállapítani, hogy a kérdést mint költségvetési szerv tette fel, vagy vállalkozási tevékenységet végző társaságként. Ezért a válasz első fele költségvetési szervre vonatkozik, míg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Lakásfelújítás bérlőkijelölési joggal

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A lakások felújítását - mivel azt nem az adózó hasznosítja - nem aktiválhatta idegen ingatlanon végzett beruházásként, felújításként. Adott esetben az adózó ingyenesen nyújtott szolgáltatást az önkormányzatnak. A berendezést az adózó használatba vehette, és utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Közös őstermelői követelés engedményezése

Kérdés: A közös őstermelői tevékenységet folytató 5 tagú családban az őstermeléssel kapcsolatosan felmerült költségekről saját nevére szóló számlát állít ki "A" kft. Ugyanakkor az őstermelésben megtermelt árut csak 1 fő nevében értékesítik "B" kft. részére. A "B" kft.-vel szembeni követelését XY hogyan tudja engedményezni a közös őstermelés során felmerült, az "A" kft.-vel szemben fennálló, de nem XY nevére, hanem családtagjai nevére kiállított költségszámlák rendezésére?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:193. §-a alapján a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra átruházhatja. A kérdés szerinti esetben "A" kft.-nek követelése van az őstermelői tevékenységet folytatókkal szemben. Az őstermelésben megtermelt árut értékesítő 1 főnek (XY-nak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Felszámolás alatt álló cégben lévő követelés érvényesítése

Kérdés: Anyacégnek és a leánycégnek is van ugyanattól a partnertől kiegyenlítetlen vevőkövetelése, de a vevő egyik cégnek sem fizet. A cégek felszámolást indítanának a nem fizető partner ellen, de mindkét cég ezt nem tudja megtenni. A jogász részéről felmerült az engedményezés lehetősége, miszerint a leánycég ingyenesen engedményezi az anyára a követelését, és az anyacég indít felszámolást. Szeretném a tanácsukat kérni abban, hogy ha (anya-lánya) kapcsolt felek között ingyenesen történik az engedményezés, akkor ennek van-e bármelyik félnél társasági adót vagy adóalapot módosító vonzata?
Részlet a válaszából: […] Az eszköz (a követelés) ellenérték nélküli átadása esetén a Tao-tv 3. számú melléklet 13. pontjában foglaltak alapján, akkor nem kell az átadónak az elszámolt ráfordítással növelni az adóalapot, ha nyilatkozik feléje az átvevő, hogy a juttatást a juttatás adóévében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: egyértelműen válaszolni csak akkor lehetne, ha a kérdésben leírtakat pontosan fogalmazzák meg. Az ingatlan (ez lehet földterület is, épület is, egyéb építmény is!) bérbevételére bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződéssel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Szövetkezeti üzletrész értékesítése

Kérdés: Adott egy jelenleg 200 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész, amely a jegyzett tőke része. Eredeti, 1992. évi nevesítésekori, szerzéskori névértéke 1 M Ft volt (a csökkenés veszteségleírásból következett be). A szövetkezet a szabad eredménytartalék terhére jegyzett-tőke-emelést szeretne végrehajtani, az eredeti, 1 000 000 Ft névértékre. Ha a szövetkezeti tag a jegyzett-tőke-emelés után értékesíti üzletrészét, például 1 400 000 Ft-ért, akkor az árfolyamnyereség milyen összegű, amely után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből egyértelműen az következik, hogy a szövetkezet a veszteséget a jegyzett tőke csökkentésével rendezte, a jegyzett tőke csökkentésével arányosan csökkentette a szövetkezeti üzletrész névértékét is. Most a jegyzett tőke emelése a szabad eredménytartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Pénzügyilízing-szerződés az új Ptk. szerint

Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?
Részlet a válaszából: […] A választ az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés jellemzőivel kezdjük.Az új Ptk. a pénzügyi lízinget úgy határolja el a bérlettől, hogy a használatba adás mellett (és túlmenően) további (a használat időtartamára, a megszerzés ellenértékére, a lízingdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
1
2
3
9