Bérlet vagy lízing?
Kérdés
Személygépkocsi-bérlet vagy -lízing? Mi a kritériuma a minősítésnek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. április 5-én (7. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 110
[…] lízing és a bérlet között. A gyakorlatban még használt az operatív lízing is, amely azonban – számviteli szempontból – nem egy különleges lízingfajta, hanem vagy bérleti szerződés, vagy pénzügyi lízingszerződés. Azt, hogy melyik, a szerződés tartalma és nem elnevezése alapján kell eldönteni. (A szerződés minősítésénél "a tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv követelményéből kell kiindulni!) Beszélnek még tartós bérletről is, amely klasszikusan folyamatosan fenntartott, megismételt bérleti viszonyt jelent, a gyakorlatban pedig – éppen a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvből következően – pénzügyi lízing. A kérdésre a választ, ha az pénzügyi lízingnek minősül, a 109. kérdésre adott válasz már tartalmazza. Ha viszont bérlet, akkor a bérbeadó számlája alapján a bérleti díj elszámolása: T 522 – K 4543, a felszámított áfa: T 466 – K 4543. Az áfa helyes elszámolása érdekében még a következőket is figyelembe kell venni: A "lízing" az áfatörvény normaszövegében nem szerepel. Ennek az az oka, hogy a lízing nem a Ptk.-ban nevesített szerződésforma, ezért rendkívül sokféle jelentéstartalommal bír. Kiemeli azonban az áfatörvény 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja a bérleti szerződések közül azt, amely "... a termék határozott időre szóló bérletéről ... azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő ... a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj ... kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi." Mivel biztos, hogy a bérelt jószág a bérbevevőé lesz (a felek szerződéses akarata legalábbis erre irányul), az áfatörvény ezt termékértékesítésként kezeli. A többi bérlet folyamatosan teljesített szolgáltatásnyújtás [áfatörvény 13. §-a (1) bekezdésének 23. pontja]. A fenti megkülönböztetésnek jelentősége a személygépkocsik esetében az alábbi helyzetekben van: a bérbeadó áfafizetési kötelezettsége a bérleti díjak esedékességekor, az éppen esedékes díjjal mint adóalappal keletkezik [áfatörvény 16. §-ának (5) bekezdése], az áfatörvény 6. § a (2) bekezdése […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. április 5-én (7. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 110
[…] lízing és a bérlet között. A gyakorlatban még használt az operatív lízing is, amely azonban – számviteli szempontból – nem egy különleges lízingfajta, hanem vagy bérleti szerződés, vagy pénzügyi lízingszerződés. Azt, hogy melyik, a szerződés tartalma és nem elnevezése alapján kell eldönteni. (A szerződés minősítésénél "a tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv követelményéből kell kiindulni!) Beszélnek még tartós bérletről is, amely klasszikusan folyamatosan fenntartott, megismételt bérleti viszonyt jelent, a gyakorlatban pedig – éppen a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvből következően – pénzügyi lízing. A kérdésre a választ, ha az pénzügyi lízingnek minősül, a 109. kérdésre adott válasz már tartalmazza. Ha viszont bérlet, akkor a bérbeadó számlája alapján a bérleti díj elszámolása: T 522 – K 4543, a felszámított áfa: T 466 – K 4543. Az áfa helyes elszámolása érdekében még a következőket is figyelembe kell venni: A "lízing" az áfatörvény normaszövegében nem szerepel. Ennek az az oka, hogy a lízing nem a Ptk.-ban nevesített szerződésforma, ezért rendkívül sokféle jelentéstartalommal bír. Kiemeli azonban az áfatörvény 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja a bérleti szerződések közül azt, amely "... a termék határozott időre szóló bérletéről ... azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő ... a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj ... kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi." Mivel biztos, hogy a bérelt jószág a bérbevevőé lesz (a felek szerződéses akarata legalábbis erre irányul), az áfatörvény ezt termékértékesítésként kezeli. A többi bérlet folyamatosan teljesített szolgáltatásnyújtás [áfatörvény 13. §-a (1) bekezdésének 23. pontja]. A fenti megkülönböztetésnek jelentősége a személygépkocsik esetében az alábbi helyzetekben van: a bérbeadó áfafizetési kötelezettsége a bérleti díjak esedékességekor, az éppen esedékes díjjal mint adóalappal keletkezik [áfatörvény 16. §-ának (5) bekezdése], az áfatörvény 6. § a (2) bekezdése […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
