Jelképes értéken számlázott juttatások
Kérdés
Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. május 3-án (9. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 152
[…] magánszemély, vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére adott természetbeni juttatást. Ebben az esetben a juttatáshoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés is a vállalkozás érdekében elismert költség. A természetbeni juttatás után általában 44% személyi jövedelemadót, ha a magánszemély biztosított, akkor egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot, illetve a munkaadó által a munkavállalónak, munkaviszonyára tekintettel adott adóköteles természetbeni juttatás után munkaadói járulékot, minden más esetben egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. (Kivéve, ha a természetbeni juttatásban részesülő külföldi illetőségű.) Abban az esetben, ha nem magánszemély részére történik az értékesítés (számlázás), a Tao-tv. 3. számú melléklete A) fejezetének 2. és 3. alapján kell vizsgálni, hogy az elszámolt költség, immateriális dolog, tárgyi eszköz esetében az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett számított nyilvántartási érték a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e vagy nem. Nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek a készlet, immateriális dolog, tárgyi eszköz értékesítése, ha a bevételként elszámolt összeg nem éri el az eszköz szokásos piaci árának 90 százalékát. Ilyenkor a számított nyilvántartási értéknek, készlet értékesítése esetén a könyv szerinti értéknek a bevételként elszámolt összeget (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve az ellenérték követelésként kimutatott összegét is) meghaladó része növeli az adózás előtti eredményt. Nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak a részesedés, az értékpapír értékesítése esetén elszámolt árfolyamveszteség, ha az eszköz beszerzési ára a beszerzéskori szokásos piaci árat 10 százaléknál nagyobb mértékben meghaladja, illetve az eszköz elidegenítése következtében elszámolt bevétel nem éri el az elidegenítéskori szokásos piaci ár 90 százalékát. A vállalkozás érdekében felmerült ráfordításként el nem ismert összeg növeli az adózás előtti eredményt. Az eddig bemutatott szabályoktól függetlenül növelni kell az adózás előtti eredményt a számla szerinti ellenérték és a szokásos piaci ár különbözetével, ha a jelképes áron történő értékesítés a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozás (amely lehet magánszemély is) részére történik. Önmagában az áfa szempontjából nem tilos a reprezentációs célú természetbeni juttatások jelképes ellenérték fejében történő átengedése. Nem kerülhető meg azonban ezzel az áfateher a következők miatt: Az áfatörvény 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja fő szabályként valóban tiltja a bármilyen kis részben is, de ellenérték nélküli átadások beszerzésének áfalevonását. Ez a tilalom kijátszható a kérdésben említett 1 forintos vételárral, az 1 forintos bevétel "legalizálja" […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*