Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. június 14-én (12. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 220

[…] hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni." A terven felüli értékcsökkenést az új Szt. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elkülönítetten kimutatni. Az új Szt. 23. §-ának (4)–(5) bekezdésében foglalt előírás természetesen a vásárolt és a saját termelésű készletekre is vonatkozik. A készletekre is érvényes, ha azok eredeti rendeltetésüknek már nem felelnek meg, ha megrongálódtak, ha feleslegessé váltak és mint készlet eredeti formájukban nem hasznosíthatók, és a készletek között csökkentett értéken (hulladékanyag-, haszonanyagértéken) sem szerepeltethetők, továbbá elvesztek, megsemmisültek, akkor azok értékét a könyvekből ki kell vezetni és az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni. Észre kell vennünk, a készletek állományból történő kivezetése és a készletekkel kapcsolatos értékvesztés-elszámolás kritériumai között abban van eltérés, hogy értékvesztés elszámolása esetén a készlet a használhatóságának (az értékesíthetőségének) megfelelő, a mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) a készletek között állományban marad. A leírtak alapján tehát a selejtezés, meghatározott feltételek mellett: az immateriális javak, a tárgyi eszközök átvezetése a készletek közé, a terven felüli értékcsökkenés meghatározása, illetve mindezek dokumentálása, a készletek olyan leértékelése, amikor a készlet értéke nulla lesz, illetve mindezek dokumentálása. A selejtezés technikai lebonyolítása általában külön eljárás keretében történik, kapcsolódva a leltározáshoz vagy attól függetlenül, selejtezési jegyzőkönyv (írásos dokumentum) felvételével, a hasznosítás szempontjai, várható eredményének feltüntetésével. A selejtezés nem feltétlenül jelent megsemmisítést is. A selejtezés számviteli elszámolása tárgyi eszközöknél, immateriális javaknál a terven felüli értékcsökkenés elszámolása az 53. § (1) bekezdésének b)-d) pontja és (2) bekezdése alapján: T 8663, 8664 – K 118, 128, 138, 148, 168; a készletrevételi érték (nem lehet több, mint az adott tárgyi eszköz, immateriális jószág selejtezéskori nettó értéke): T 21-22 – K 11-16 (az adott tárgyi eszköz, immateriális jószág bruttó értékét csökkentő tételként), természetesen megsemmisült, hiányzó eszköznél nincs ez a tétel; az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés átvezetése az adott tárgyi eszköz, immateriális jószág bruttó érték számlájára (például termelőgépek esetén: T 138, 139 – K 131); az előbbi két tétel könyvelése utáni, az adott tárgyi eszköz, immateriális jószág bruttó érték számláján lévő maradványérték, csökkentett nettó érték kivezetése: T 8692 – K 11-16 (például termelőgép esetén: T 8692 – K 131); A selejtezés számviteli elszámolása vásárolt készleteknél a nyilvántartás szerinti érték kivezetése: T 8693 – K 21-22, 26-28; saját termelésű készleteknél a könyv szerinti értékkel azonos összegben = a készletváltozás elszámolása: T 581 – K 23-25, = saját előállítású eszközkénti aktiválása: T 261 – K 582, = egyéb ráfordítás elszámolása: T 8693 – K 261. A selejtezés számviteli elszámolása káresemény esetén Egyrészt el kell számolni az adott eszközben bekövetkezett értékcsökkenést ez szellemi termékeknél, tárgyi eszközöknél lehet = terven felüli értékcsökkenés elszámolása, ha az eszközt az állományból nem kell kivezetni, ha az eszköz – csökkentett értéken ugyan – eredeti rendeltetésének megfelelően még használható, = állományból történő kivezetés (a selejtezésnél leírtak szerint); ez készleteknél (vásároltnál és saját termelésűnél is) lehet = értékvesztés-elszámolás, ha a készlet csökkentett értéken, de a készletek között marad, = állományból történő kivezetés (a selejtezésnél leírtak szerint). Másrészt felmerülhetnek a káreseménnyel kapcsolatosan különböző kifizetések, a káreseményekhez kapcsolódó kártérítések, a káreseménnyel kapcsolatos helyreállítási, mentési költségek, amelyek közül az üzleti év mérlegfordulónapja […]