Védőszemüveg juttatása
Kérdés
Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. december 19-én (50. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1029
[…] képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. Ez a fogalmi meghatározás 2003. január 1-jén lép hatályba. Az előzőekben leírtakból következik, ha munkáltató szemüvegjuttatása megfelel a jogszabályi feltételeknek, azaz a munkavállaló számára szemészeti szakvizsgálat alapján kizárólagosan csak a képernyő előtti munkavégzésre alkalmas szemüveget vagy kontaktlencsét biztosít, úgy a természetbeni juttatás nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Ha az első feltételek nem teljesülnek, belép a természetbeni juttatásokra vonatkozó adófizetési kötelezettség, mivel a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse mint munkaeszköz nem tartozik az Szja-tv. 1. számú melléklet 9.2 pontjában felsorolt munkaruházati termékek közé. Ezért a nem kizárólagosan munkaeszközként – ingyenesen – adott szemüveg az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése alapján adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Az Szja-tv. 69. §-ának (4) bekezdése alapján a természetbeni juttatás a magánszemély olyan bevételének számít, amelynek egésze jövedelem. A 69. §-ának (6) bekezdése alapján ezen jövedelem után az adó mértéke 44 százalék, amit a kifizetőnek, a juttatás időpontját követően, az Art.-nak a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie. A vállalkozás a természetbeni juttatást a munkavállalóinak adja, amelynek alapján a Tbj-tv. szerint foglalkoztatónak minősül. Az Art. 97. §-ának j) pontja szerint a járulék tekintetében kifizetőnek minősül a Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató is. Az idézett jogszabályi rendelkezés értelmében a kft. a járulék tekintetében kifizetőnek minősül. A biztosítottnak nyújtott természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelem. A természetbeni juttatásként nyújtott jövedelem után a Tbj-tv. 20. §-a szerint a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. Mindezek alapján […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. december 19-én (50. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1029
[…] képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. Ez a fogalmi meghatározás 2003. január 1-jén lép hatályba. Az előzőekben leírtakból következik, ha munkáltató szemüvegjuttatása megfelel a jogszabályi feltételeknek, azaz a munkavállaló számára szemészeti szakvizsgálat alapján kizárólagosan csak a képernyő előtti munkavégzésre alkalmas szemüveget vagy kontaktlencsét biztosít, úgy a természetbeni juttatás nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Ha az első feltételek nem teljesülnek, belép a természetbeni juttatásokra vonatkozó adófizetési kötelezettség, mivel a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse mint munkaeszköz nem tartozik az Szja-tv. 1. számú melléklet 9.2 pontjában felsorolt munkaruházati termékek közé. Ezért a nem kizárólagosan munkaeszközként – ingyenesen – adott szemüveg az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése alapján adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Az Szja-tv. 69. §-ának (4) bekezdése alapján a természetbeni juttatás a magánszemély olyan bevételének számít, amelynek egésze jövedelem. A 69. §-ának (6) bekezdése alapján ezen jövedelem után az adó mértéke 44 százalék, amit a kifizetőnek, a juttatás időpontját követően, az Art.-nak a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie. A vállalkozás a természetbeni juttatást a munkavállalóinak adja, amelynek alapján a Tbj-tv. szerint foglalkoztatónak minősül. Az Art. 97. §-ának j) pontja szerint a járulék tekintetében kifizetőnek minősül a Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató is. Az idézett jogszabályi rendelkezés értelmében a kft. a járulék tekintetében kifizetőnek minősül. A biztosítottnak nyújtott természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelem. A természetbeni juttatásként nyújtott jövedelem után a Tbj-tv. 20. §-a szerint a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. Mindezek alapján […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
