A munkavállaló részére kötött életbiztosítás
Kérdés
Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. április 17-én (58. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1198
[…] szerződő és a kedvezményezett a társaság, amikor a társaság a biztosítást visszavásárolhatja, akkor a fizetett biztosítási díjat nem költségként kell elszámolni, hanem előlegként kell kimutatni (T 354 – K 384). Ha a biztosított meghal, vagy olyan esemény következik be, amikor a biztosító a kedvezményezettnek fizet, akkor a korábban megfizetett és előlegként kimutatott összeget el kell számolni az egyéb szolgáltatások költségei között (T 533 – K 354), a biztosítótól kapott összeget pedig egyéb bevételként kell kimutatni (T 384, 3913 – K 968). A leírtakból következik az is, hogy csak akkor lesz a biztosítási díj személyi jellegű ráfordítás (valójában munkabér-költség), amikor azt a futamidő alatt a dolgozó átvállalja. A számviteli előírások szerint költségként, bevételként elszámolt ezen tételekkel nem kell a társasági adónál az adózás előtti eredményt módosítani. Ha a társaság a szóban forgó biztosítást visszavásárolja, akkor a visszakapott összeggel csökkenti az ilyen címen előlegként kimutatott összeget. Amennyiben a társaság a biztosítótól többet kapott vissza, mint amennyit befizetett, úgy a különbözetet kamatbevételként kell elszámolnia. Amennyiben a társaság a befizetett összeget a biztosítás visszavásárlásakor nem kapja vissza, a különbözetet a személyi jellegű egyéb ráfordítások között indokolt elszámolni, és mivel nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségről van szó, annak összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. A kérdés személyi jövedelmet érintő részére a válasz: Ha a futamidő alatt (pl. 5 év után) a cég átadja, és a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését (szerződésmódosítással), a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is a továbbiakban, akkor az addig befizetett díj (5 év) az átvállalás évének jövedelmébe számít bele a dolgozónál, és az szja-t meg kell fizetnie ez után. Az szja-előleg levonása és megfizetése, mint nem rendszeres jövedelem, az átvállalás hónapjában válik adóelőleg-kötelessé. A cég által az átvállalásig befizetett összeg után a dolgozónak 8 százalék (2003-ban 8,5 százalék) nyugdíjjárulékot […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. április 17-én (58. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1198
[…] szerződő és a kedvezményezett a társaság, amikor a társaság a biztosítást visszavásárolhatja, akkor a fizetett biztosítási díjat nem költségként kell elszámolni, hanem előlegként kell kimutatni (T 354 – K 384). Ha a biztosított meghal, vagy olyan esemény következik be, amikor a biztosító a kedvezményezettnek fizet, akkor a korábban megfizetett és előlegként kimutatott összeget el kell számolni az egyéb szolgáltatások költségei között (T 533 – K 354), a biztosítótól kapott összeget pedig egyéb bevételként kell kimutatni (T 384, 3913 – K 968). A leírtakból következik az is, hogy csak akkor lesz a biztosítási díj személyi jellegű ráfordítás (valójában munkabér-költség), amikor azt a futamidő alatt a dolgozó átvállalja. A számviteli előírások szerint költségként, bevételként elszámolt ezen tételekkel nem kell a társasági adónál az adózás előtti eredményt módosítani. Ha a társaság a szóban forgó biztosítást visszavásárolja, akkor a visszakapott összeggel csökkenti az ilyen címen előlegként kimutatott összeget. Amennyiben a társaság a biztosítótól többet kapott vissza, mint amennyit befizetett, úgy a különbözetet kamatbevételként kell elszámolnia. Amennyiben a társaság a befizetett összeget a biztosítás visszavásárlásakor nem kapja vissza, a különbözetet a személyi jellegű egyéb ráfordítások között indokolt elszámolni, és mivel nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségről van szó, annak összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. A kérdés személyi jövedelmet érintő részére a válasz: Ha a futamidő alatt (pl. 5 év után) a cég átadja, és a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését (szerződésmódosítással), a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is a továbbiakban, akkor az addig befizetett díj (5 év) az átvállalás évének jövedelmébe számít bele a dolgozónál, és az szja-t meg kell fizetnie ez után. Az szja-előleg levonása és megfizetése, mint nem rendszeres jövedelem, az átvállalás hónapjában válik adóelőleg-kötelessé. A cég által az átvállalásig befizetett összeg után a dolgozónak 8 százalék (2003-ban 8,5 százalék) nyugdíjjárulékot […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
