Osztalékelőlegből osztalék és annak adója


A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. november 13-án (71. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1475

[…] hiányában adólevonásra nincs lehetőség, tehát ha az osztalékot 35 százalékos adó is terheli, a 15 százalékpont különbözetet a magánszemély az adóbevallásában rendezheti, vagy nincs akadálya, hogy a kifizető révén fizesse be. A kifizetőnek ettől függően kell a kötelezettségeit az adóhatósággal rendeznie és az adóigazolást kiadnia. Ha a ténylegesen megállapított osztalék több, mint a kifizetett osztalékelőleg, akkor az osztalék megállapított adójának az osztalékelőlegből levont adóhoz képest mutatkozó többletét az osztalékból kell levonni a tényleges kifizetéskor, feltéve hogy ez a kifizetés az osztalék bevallásáig (tehát a megállapítást követő évben esedékes adóbevallási határidőig) meg is történik. Amennyiben az osztalékelőleget meghaladóan megállapított osztalékrész kifizetésére nem kerül sor az előzőek szerint, akkor az esedékes bevallásban csak az osztalékelőleggel egyező részt és annak adóját kell feltüntetni, valamint csak ha annak adójában mutatkozik különbözet, azt kell megfizetni. A további megállapított osztalék adóját majd a kifizetéskor kell megállapítania és levonnia a kifizetőnek, a magánszemélynek pedig a kifizetés évéről szóló adóbevallásában kell azt közölnie. Ha a megállapított osztalék kevesebb, mint a kifizetett osztalékelőleg, akkor a tényleges osztalék megállapított adójával szemben kell az osztalékelőlegből levont adót elszámolni. Így is előfordulhat (a 35 százalékos rész arányától függően), hogy több adót kell fizetni, mint amennyit levontak. Erre az esetre is az előzőekben leírtak érvényesek. Ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része a kifizetést követő első mérleg szerinti eredmény felosztásakor nem válik osztalékká, akkor a visszafizetendő osztalékelőleg visszamenőleg hitellé változik. Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt (a kifizető által kért kamat és a törvény szerinti jegybanki alapkamat különbözetét), és ez után a kifizetőnek 44 százalék adót kell megfizetnie. Ilyenkor először a kifizetőnek a magánszeméllyel kell elszámolnia oly módon, hogy az osztalékelőlegből az "osztalékká vált rész" adóján felül levont adó csökkenti a magánszemély által visszafizetendő osztalékelőleget, majd mindez betudható a kifizető által befizetendő személyi jövedelemadó (adóelőleg) összegébe az adóhatósággal történő elszámoláskor. Ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válik osztalékká, és nem is kell azt visszafizetni, akkor az elengedett rész a magánszemély egyéb jövedelmeként válik adókötelessé. Ezt a jövedelmet az elengedés évéről szóló adóbevallásban kell szerepeltetni. Ilyenkor az osztalékelőlegből […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.