Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. január 8-án (74. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1529

[…] jegyzett tőke összege alá. A számviteli előírás változása abban van, hogy nemcsak a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény fizethető ki osztalékelőlegként az eddigi sajáttőke-feltételek mellett, de az előző évi szabad eredménytartalék is. A módosult előírás arra is ad lehetőséget, ha a közbenső mérleg szerinti eredmény veszteség, de van ezt a veszteséget meghaladó előző évi szabad eredménytartalék, akkor a különbözet – az egyéb feltételek teljesülése mellett – osztalékelőlegként kifizethető. Itt kell utalni arra, hogy az Szt. 38. §-a alapján a lekötött tartalékba az előírt esetekben az eredménytartalékot év közben is át kell vezetni. Visszaváltható részvények A Gt. új 189. §-a szerint: ha az rt. alapító okirata (alapszabálya) arra lehetőséget ad, a közgyűlés az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben olyan, névre szóló részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján a részvénytársaságot vételi jog vagy a részvényest eladási jog illeti meg (visszaváltható részvény). A visszaváltható részvények a számviteli elszámolásokban a saját részvényekhez hasonlóan jelennek meg. A visszavásárolt visszaváltható részvényt – az Szt. 30. §-a (4) bekezdésének kiegészítése szerint – a visszaváltási értéken a saját részvények között kell a megszerzéstől az alaptőke leszállításának cégbírósági bejegyzéséig kimutatni. Visszavásárolni csak akkor lehet, ha a visszavásárlás számviteli feltételei teljesülnek, a visszavásárlás sajáttőke-fedezete biztosított. Az előbbiekhez kapcsolódik az Szt. 86. §-a (3) bekezdése f) pontjának, illetve (6) bekezdése b) pontjának módosítása, mely szerint a visszaváltható részvény bevonásakor azok névértékét rendkívüli bevételként, visszavásárlási értékét rendkívüli ráfordításként kell kimutatni. A visszavásárlás feltételei A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. A Gt. 189. §-ának (3) bekezdése alapján tilos a visszaváltható részvényekkel kapcsolatos jogok gyakorlása, ha az rt. az osztalékfizetésről sem határozhatna. A Gt. 226/A. §-ának (4) bekezdése alapján viszont tilos a saját részvények megszerzése, ha az rt. az osztalék fizetéséről sem határozhatna. Ezen Gt.-előírásokból egyértelműen következik, csak akkor lehet üzletrészt, visszaváltható részvényt, részvényt visszavásárolni, ha a visszavásárlás számviteli feltételei teljesülnek. A visszavásárlás feltételeit az Szt. 39. §-ának új (5) bekezdése tartalmazza. A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) az is feltétele, hogy azok visszavásárlási (megszerzési) értékére a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), vagy az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérlegben kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredmény, illetve szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredmény fedezetet kell nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. A saját részvény, a saját üzletrész, a visszaváltható részvény visszavásárlása (megszerzése) tőkefeltételei – a megváltozott előírások alapján – biztosíthatók az üzleti év – közbenső mérlegben kimutatott – adózott eredménye figyelembevételével is. Az Szt. 38. §-a (3) bekezdése a) pontjának módosult előírása alapján, a visszavásárolt üzletrészek, részvények, visszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési) értékének megfelelő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni. A változás ezen előírásnál az, hogy csak a visszavásárlás (a megszerzés) összegével kell számolni, függetlenül attól, hogy az több vagy kevesebb, mint a névérték. (A lekötött tartalékba átvezetett összeget a jegyzett tőke leszállításának a cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg kell az eredménytartalékba visszavezetni, a visszaváltható részvények, az üzletrészek, a részvények bevonásakor, illetve az üzletrészek, a részvények értékesítésekor, térítés nélküli átadásakor.) Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli tőke terhére A Gt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. Árnyaltabban fogalmaz a Gt. 253. §-ának (1) bekezdése: az rt. az alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az Szt. szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó éves beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és az rt. alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg az Szt. szerint helyesbített saját tőke összegét. A Gt. módosult előírásához kapcsolódóan az Szt. 40. §-ának (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére tőkeemelés csak akkor valósulhat meg, ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérlegben kimutatott – osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt. Ez az előírás eltér az Szt. 39. §-ához kapcsolódó fedezetmegállapítástól, mert a Gt. a saját tőke terhére történő tőkeemelésnél – mint fentebb hivatkoztunk rá – feltételként a törzstőkén, az alaptőkén felüli vagyon meglétét írja elő a tőkeemelés forrásaként. A megváltozott előírásból következik, hogy a tárgyévi adózott – közbenső mérleggel alátámasztott – eredmény fedezete mellett is emelhető a jegyzett tőke, természetesen azzal a további feltétellel, a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. Több jogcímen történő kifizetés Ugyanazon mérlegadat több jogcímen történő kifizetést is alátámaszthat. A jogszabályi előírások betartása érdekében rendelkezik úgy az Szt. 40. §-ának új (3) bekezdése, ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlege, illetve az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérleg a külön jogszabályban meghatározott időtartamon belül (ez általában a mérlegfordulónapot követő hat hónap) több kifizetés, ügylet alátámasztására is szolgálhat, a feltételek vizsgálata során azokat együttesen (egybe számítva) kell figyelembe venni. Osztalékfizetés Továbbra is érvényes a Gt. azon előírása, mely szerint az osztalék fizetéséről az Szt. szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg lehet határozni. A Gt. 224. §-ának módosított (1) bekezdése alapján az Szt. szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből lehet fizetni. A Gt. módosított előírása ad arra lehetőséget, hogy az rt. a részvényest megillető osztalékot ne pénzbeli vagyoni értékű juttatásként teljesítse. A Gt-hez kapcsolódik az Szt. 39. §-ának módosított (3) bekezdése. A módosítás lényege, hogy osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként nemcsak a tárgyévi adózott eredmény, hanem a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény is csak az előírt feltételek teljesülése mellett fizethető ki. A módosított számviteli előírás itt is az Szt. hatálya alá tartozó valamennyi társaságra vonatkozik. Mivel az osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény kamataként fizetendő összeget a részvényesekkel, a tagokkal szembeni kötelezettségként elő kell írni, így ha azt nem pénzben teljesítik, hanem nem pénzbeni vagyoni értékű juttatással egyenlítik ki, akkor az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint kell eljárni, azaz az osztalék, részesedés, kamatozó részvény kamata miatti kötelezettség teljesítésére átadott eszközöket az átadás-átvétel időpontjában azok […]