Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással
Kérdés
A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. február 19-én (77. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1596
[…] bérbeadó a bérleti díj "elengedésével" téríti meg. Ebből következően a bérlő kft. az emeletráépítés költségeit beruházásként nem számolhatja el, azt úgy kell kimutatnia, mint a bérbeadó megrendelésére végzett munkát, és ennek megfelelően a 2. számlaosztályban kell elszámolnia. Amikor az emeletráépítés befejeződik, akkor a bérlő kft. legalább a bekerülési költségek szintjén számlázza azt a bérbeadónak (T 311 – K 91-92, 467), és vezesse ki a készletszámláról is (T 81-84, 581 – K 21-23). Így a kft. az emeletráépítést nem aktiválhatja, utána értékcsökkenési leírást nem számolhat el. Az emeletráépítés során és azt követően a bérleti jogviszony nem szűnik meg, a bérbeadónak továbbra is számláznia kell a bérleti díjat, amelyet a kft. költségként számol el (T 52, 466 – K 454), és amelynek összegében a bérbeadóval szemben kötelezettsége keletkezik. Amennyiben a kérdésben szereplő vállalásokat rögzítő szerződésben abban állapodnak meg, hogy a kft. követelését a bérbeadó által számlázott bérleti díj összegében, minden egyes számlázás után lejártnak minősítik, alkalmazható a Ptk. szerinti – hivatkozott – beszámítás, a kft. a bérbeadó által számlázott bérleti díj miatti kötelezettségébe az emeletráépítés miatt esedékes követelését beszámítja (T 454 – K 311). Fel kell hívni a figyelmet a következőkre is. Mivel a bérlő kft. meghitelezi az emeletráépítés költségeit (hiszen a bérbeadó csak a bérleti díj beszámításával törleszt), indokolt, hogy a kft. kamatot számítson fel. Amennyiben ezt nem teszi meg, az emeletráépítés miatti követelés összege alapján a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik, amelynek terheit a kft. viseli. A bérbeadó magánszemélynél az emeletráépítés megvalósulásakor a számlázott értékben vagyonnövekedés következett be, amit a bérlő kft. "kölcsöne" finanszírozott (olyan, mintha hitelből valósult volna meg a beruházás). A bérleti díj számlázott értékének "kiegyenlítésével" (beszámításával) a "kölcsön" összege csökken. Éppen ezért a bérbe adó magánszemélynél az általa számlázott (bár közvetlenül pénzügyileg nem rendezett) bérleti díjat adóköteles bevételként kell számításba venni. Amennyiben az […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. február 19-én (77. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1596
[…] bérbeadó a bérleti díj "elengedésével" téríti meg. Ebből következően a bérlő kft. az emeletráépítés költségeit beruházásként nem számolhatja el, azt úgy kell kimutatnia, mint a bérbeadó megrendelésére végzett munkát, és ennek megfelelően a 2. számlaosztályban kell elszámolnia. Amikor az emeletráépítés befejeződik, akkor a bérlő kft. legalább a bekerülési költségek szintjén számlázza azt a bérbeadónak (T 311 – K 91-92, 467), és vezesse ki a készletszámláról is (T 81-84, 581 – K 21-23). Így a kft. az emeletráépítést nem aktiválhatja, utána értékcsökkenési leírást nem számolhat el. Az emeletráépítés során és azt követően a bérleti jogviszony nem szűnik meg, a bérbeadónak továbbra is számláznia kell a bérleti díjat, amelyet a kft. költségként számol el (T 52, 466 – K 454), és amelynek összegében a bérbeadóval szemben kötelezettsége keletkezik. Amennyiben a kérdésben szereplő vállalásokat rögzítő szerződésben abban állapodnak meg, hogy a kft. követelését a bérbeadó által számlázott bérleti díj összegében, minden egyes számlázás után lejártnak minősítik, alkalmazható a Ptk. szerinti – hivatkozott – beszámítás, a kft. a bérbeadó által számlázott bérleti díj miatti kötelezettségébe az emeletráépítés miatt esedékes követelését beszámítja (T 454 – K 311). Fel kell hívni a figyelmet a következőkre is. Mivel a bérlő kft. meghitelezi az emeletráépítés költségeit (hiszen a bérbeadó csak a bérleti díj beszámításával törleszt), indokolt, hogy a kft. kamatot számítson fel. Amennyiben ezt nem teszi meg, az emeletráépítés miatti követelés összege alapján a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik, amelynek terheit a kft. viseli. A bérbeadó magánszemélynél az emeletráépítés megvalósulásakor a számlázott értékben vagyonnövekedés következett be, amit a bérlő kft. "kölcsöne" finanszírozott (olyan, mintha hitelből valósult volna meg a beruházás). A bérleti díj számlázott értékének "kiegyenlítésével" (beszámításával) a "kölcsön" összege csökken. Éppen ezért a bérbe adó magánszemélynél az általa számlázott (bár közvetlenül pénzügyileg nem rendezett) bérleti díjat adóköteles bevételként kell számításba venni. Amennyiben az […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
