Saját üzletrész osztaléka
Kérdés
Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)–(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. szeptember 1-jén (112. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2299
[…] gyakorolni, bár a Gt. indokolása is utal erre, s levonja azt a következtetést, hogy az osztalékhoz való jogosultság a kft.-t megilleti. A Gt. normaszövege és az ahhoz szorosan kapcsolódó Szt.-előírások, valamint a Gt. indokolása közötti nyilvánvaló ellentmondás következik egyrészt magából a Gt. egyéb előírásából, másrészt a technikai végrehajtás, a számviteli elszámolás ellentmondásosságából is. A Gt. 2004. január 1-jétől hatályos 226/E §-a szerint: a saját részvényre eső osztalékot – ha az alapító okirat (alapszabály) eltérően nem rendelkezik – az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedésként kell részvényeik arányában számításba venni. A saját részvényre jutó osztalék tehát az osztalékra jogosult részvényeseket illeti meg. A Gt. 143. §-a (2) bekezdésének csak az előbbiek szerinti értelmezése képzelhető el helyesnek, azaz a saját üzletrészre jutó osztalékot az osztalékra jogosult tagok részesedéseként kell számításba venni. Ez a következőkkel támasztható alá. A taggyűlés – az adott esetben – a 2004. december 31-ei adózott eredmény (eredménytartalékkal kiegészített adózott eredmény) alapján dönt az osztalékfizetésről, nem december 31-én, hanem 2005 áprilisában (amikor egyébként már nyilvánvaló, hogy a visszavásárolt üzletrészeket bevonták). A visszavásárolt üzletrészek visszavásárlási értéke a fordulónapon korlátozza az osztalékként kifizethető összeget, hiszen azzal azonos összeg a lekötött tartalékban van. Az osztalékkifizetés időpontjában azonban már lehet, hogy értékesítették, nem saját üzletrész, amelyre osztalékot kell fizetni. Mivel a kérdésben szereplő esetben azt az osztalékfizetés előtt már bevonták, úgy nyilvánvaló, hogy a rá jutó osztalékot a többi tag között kell felosztani. A leírtakat példával illusztráljuk. Legyen a kft. jegyzett tőkéje 10 millió forint, a visszavásárolt üzletrész névértéke pedig 2 millió Ft. A kft. taggyűlése 4 millió Ft osztalékkifizetésről döntött (a feltételek adottak voltak), azaz a jegyzett tőke 40%-nak megfelelő az osztalék. Amennyiben a visszavásárolt üzletrészt az osztalékfizetés előtt bevonják, akkor a 4 millió forint osztalékot […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. szeptember 1-jén (112. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2299
[…] gyakorolni, bár a Gt. indokolása is utal erre, s levonja azt a következtetést, hogy az osztalékhoz való jogosultság a kft.-t megilleti. A Gt. normaszövege és az ahhoz szorosan kapcsolódó Szt.-előírások, valamint a Gt. indokolása közötti nyilvánvaló ellentmondás következik egyrészt magából a Gt. egyéb előírásából, másrészt a technikai végrehajtás, a számviteli elszámolás ellentmondásosságából is. A Gt. 2004. január 1-jétől hatályos 226/E §-a szerint: a saját részvényre eső osztalékot – ha az alapító okirat (alapszabály) eltérően nem rendelkezik – az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedésként kell részvényeik arányában számításba venni. A saját részvényre jutó osztalék tehát az osztalékra jogosult részvényeseket illeti meg. A Gt. 143. §-a (2) bekezdésének csak az előbbiek szerinti értelmezése képzelhető el helyesnek, azaz a saját üzletrészre jutó osztalékot az osztalékra jogosult tagok részesedéseként kell számításba venni. Ez a következőkkel támasztható alá. A taggyűlés – az adott esetben – a 2004. december 31-ei adózott eredmény (eredménytartalékkal kiegészített adózott eredmény) alapján dönt az osztalékfizetésről, nem december 31-én, hanem 2005 áprilisában (amikor egyébként már nyilvánvaló, hogy a visszavásárolt üzletrészeket bevonták). A visszavásárolt üzletrészek visszavásárlási értéke a fordulónapon korlátozza az osztalékként kifizethető összeget, hiszen azzal azonos összeg a lekötött tartalékban van. Az osztalékkifizetés időpontjában azonban már lehet, hogy értékesítették, nem saját üzletrész, amelyre osztalékot kell fizetni. Mivel a kérdésben szereplő esetben azt az osztalékfizetés előtt már bevonták, úgy nyilvánvaló, hogy a rá jutó osztalékot a többi tag között kell felosztani. A leírtakat példával illusztráljuk. Legyen a kft. jegyzett tőkéje 10 millió forint, a visszavásárolt üzletrész névértéke pedig 2 millió Ft. A kft. taggyűlése 4 millió Ft osztalékkifizetésről döntött (a feltételek adottak voltak), azaz a jegyzett tőke 40%-nak megfelelő az osztalék. Amennyiben a visszavásárolt üzletrészt az osztalékfizetés előtt bevonják, akkor a 4 millió forint osztalékot […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
