Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása
Kérdés
Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
| Eredeti | Ráépített | Új | Arány % | |
| Telek | 50 | 50 | 100 | 10 |
| Épület | 150 | 750 | 900 | 90 |
| Összesen: | 200 | 800 | 1000 | 100 |
| Arány % | 20 | 80 | 100 |
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. október 27-én (116. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2382
[…] létezik. Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése alapján az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. Számviteli nyilvántartási és elszámolási szempontból mindenképpen külön eszközként kell kimutatni a telket, illetve az épületet. A teleknél azonban nehezen értelmezendő a "ráépített" 50 egység akkor, amikor már meglévő épületen történik a ráépítés. Valószínű, hogy szó szerint érti a kérdező a telekre történő ráépítést, a telken utat, térburkolatot építenek. Ha így van, akkor ez nem a telekre való "ráépítés", hanem egy új eszköz: az út, a térburkolat, esetleg melléképület létesítése, amelyek bekerülési értékével nem lehet a telek értékét növelni, azokat külön-külön tárgyi eszközként kell kimutatni. Ha ezen eszközök megépítésének költségei a társaságnál merültek fel, akkor a beruházás költségeiből ezen költségeket eszközönként elkülönítetten kell kimutatni. Az épület átalakításával és bővítésével kapcsolatos költségek a társaságnál merültek fel. Ez lesz az épületrész bekerülési értéke (a példából ennek összegszerűségére csak következtetni lehet, 730-ból a 750-re jutó rész 684), függetlenül attól, hogy az épületrész az épület 80 százalékos tulajdoni hányadát képezi (900-ból 720-at). Ha a telekre történő "ráépítés" például térburkolatot jelent, annak bekerülési értéke a 730-ból az 50-re jutó rész, azaz 46, függetlenül attól, hogy a térburkolatrész a térburkolat egészének 80 százalékos tulajdoni hányadát képezi (50-ből 40-et). Mivel a telekre a telek értékét növelő ráfordítás nehezen képzelhető el, a telek bekerülési értéke a társaságnál nulla, de a telek 80 százalékos tulajdoni hányada a társaságot illeti meg. A leírtakból következik egyrészt, hogy az osztatlan közös tulajdont jelentő ingatlanon belül elkülönítetten kell kimutatni a telekhányad, az épületrész, az egyéb építményrész (például térburkolat), az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghányadok – számviteli előírások szerint meghatározott tényleges bekerülési értékét, azt az értéket, amennyibe az a társaságnak került, amilyen értéken azt aktiválni kell, továbbá azok – eszmei, piaci, ingatlanforgalmi műszaki adatokkal alátámasztott tulajdoni hányadát és annak értékét. A ráépített eszközhányadok eszmei, piaci értékétől azok tényleges bekerülési értéke […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. október 27-én (116. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2382
[…] létezik. Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése alapján az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. Számviteli nyilvántartási és elszámolási szempontból mindenképpen külön eszközként kell kimutatni a telket, illetve az épületet. A teleknél azonban nehezen értelmezendő a "ráépített" 50 egység akkor, amikor már meglévő épületen történik a ráépítés. Valószínű, hogy szó szerint érti a kérdező a telekre történő ráépítést, a telken utat, térburkolatot építenek. Ha így van, akkor ez nem a telekre való "ráépítés", hanem egy új eszköz: az út, a térburkolat, esetleg melléképület létesítése, amelyek bekerülési értékével nem lehet a telek értékét növelni, azokat külön-külön tárgyi eszközként kell kimutatni. Ha ezen eszközök megépítésének költségei a társaságnál merültek fel, akkor a beruházás költségeiből ezen költségeket eszközönként elkülönítetten kell kimutatni. Az épület átalakításával és bővítésével kapcsolatos költségek a társaságnál merültek fel. Ez lesz az épületrész bekerülési értéke (a példából ennek összegszerűségére csak következtetni lehet, 730-ból a 750-re jutó rész 684), függetlenül attól, hogy az épületrész az épület 80 százalékos tulajdoni hányadát képezi (900-ból 720-at). Ha a telekre történő "ráépítés" például térburkolatot jelent, annak bekerülési értéke a 730-ból az 50-re jutó rész, azaz 46, függetlenül attól, hogy a térburkolatrész a térburkolat egészének 80 százalékos tulajdoni hányadát képezi (50-ből 40-et). Mivel a telekre a telek értékét növelő ráfordítás nehezen képzelhető el, a telek bekerülési értéke a társaságnál nulla, de a telek 80 százalékos tulajdoni hányada a társaságot illeti meg. A leírtakból következik egyrészt, hogy az osztatlan közös tulajdont jelentő ingatlanon belül elkülönítetten kell kimutatni a telekhányad, az épületrész, az egyéb építményrész (például térburkolat), az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghányadok – számviteli előírások szerint meghatározott tényleges bekerülési értékét, azt az értéket, amennyibe az a társaságnak került, amilyen értéken azt aktiválni kell, továbbá azok – eszmei, piaci, ingatlanforgalmi műszaki adatokkal alátámasztott tulajdoni hányadát és annak értékét. A ráépített eszközhányadok eszmei, piaci értékétől azok tényleges bekerülési értéke […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
