Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése
Kérdés
"A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. január 5-én (120. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2464
[…] engedményezze, azaz "A" társaság "B" társasággal szembeni követelését "C" társaságnak térítés nélkül átadja, annak összes követelményével. A leírt engedményezés esetén "B" társaság – mint kötelezett - "A" társaság engedményezésre vonatkozó értékesítése alapján jogosan fizet a "C" társaságnak, mivel már nem az "A" társasággal szemben áll fenn az adott esetben az adásvételi szerződésből eredő fizetési kötelezettsége. Az Szt. 65. §-ának (6) bekezdése szerint a mérlegben a követelést addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a Ptk. szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. A leírtak alapján "A" társaságnál a "B" társasággal szembeni követelést nem lehet a könyvekből kivezetni, mert a követelésnek megfelelő összeget "B" társaság "A" társaság helyett "C" társaságnak átutalta. A Ptk. ugyan ismeri a beszámítás intézményét. A Ptk. 296. §-a alapján a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. Ha "A" társaság tartozna "B" társaságnak, akkor – a hivatkozottak alapján – tartozása kiegyenlítésébe "B" társasággal szembeni követelését beszámíthatná. Arra azonban nincs lehetőség, hogy "A" társaság "B" társasággal szembeni követelését "C" társasággal szembeni tartozása (kötelezettsége) teljesítésébe beszámítsa. Az Szt. 68. §-ának (5) bekezdése alapján az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó kötelezettséget mindaddig ki kell mutatni, amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a Ptk. szerinti beszámítással ki nem egyenlítették, rendkívüli, illetve halasztott bevételként el nem számolták. (Természetesen hasonló előírás érvényes más kötelezettségek kivezetésére is.) A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményéből következik, hogy a könyvviteli nyilvántartásokban a gazdasági eseményeket valós tartalmuknak megfelelően, szabályszerűen kiállított bizonylat alapján könyveljék. Az a gazdálkodó szervezet, amelyik az […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. január 5-én (120. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2464
[…] engedményezze, azaz "A" társaság "B" társasággal szembeni követelését "C" társaságnak térítés nélkül átadja, annak összes követelményével. A leírt engedményezés esetén "B" társaság – mint kötelezett - "A" társaság engedményezésre vonatkozó értékesítése alapján jogosan fizet a "C" társaságnak, mivel már nem az "A" társasággal szemben áll fenn az adott esetben az adásvételi szerződésből eredő fizetési kötelezettsége. Az Szt. 65. §-ának (6) bekezdése szerint a mérlegben a követelést addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a Ptk. szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. A leírtak alapján "A" társaságnál a "B" társasággal szembeni követelést nem lehet a könyvekből kivezetni, mert a követelésnek megfelelő összeget "B" társaság "A" társaság helyett "C" társaságnak átutalta. A Ptk. ugyan ismeri a beszámítás intézményét. A Ptk. 296. §-a alapján a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. Ha "A" társaság tartozna "B" társaságnak, akkor – a hivatkozottak alapján – tartozása kiegyenlítésébe "B" társasággal szembeni követelését beszámíthatná. Arra azonban nincs lehetőség, hogy "A" társaság "B" társasággal szembeni követelését "C" társasággal szembeni tartozása (kötelezettsége) teljesítésébe beszámítsa. Az Szt. 68. §-ának (5) bekezdése alapján az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó kötelezettséget mindaddig ki kell mutatni, amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a Ptk. szerinti beszámítással ki nem egyenlítették, rendkívüli, illetve halasztott bevételként el nem számolták. (Természetesen hasonló előírás érvényes más kötelezettségek kivezetésére is.) A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményéből következik, hogy a könyvviteli nyilvántartásokban a gazdasági eseményeket valós tartalmuknak megfelelően, szabályszerűen kiállított bizonylat alapján könyveljék. Az a gazdálkodó szervezet, amelyik az […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
