Késedelmes visszaküldés esetén a számla helyesbítése
Kérdés
Európai uniós székhelyű autógyáraknak szállítunk alkatrészeket ex works paritással. A szigorú minőség-ellenőrzés során előfordulnak kifogásolt tételek, amiről selejtértesítővel és terhelési értesítővel értesítenek. A terhelési értesítő tartalmazza a kimenő számlák számát, a hibás tételek azonosításához szükséges adatokat, egységárat, kifogásolt darabszámot, összértéket és az áfát. A hibás tételek csak több hónap elteltével érkeznek vissza. Az árumozgáshoz kapcsolódó bevételezést csak akkor tudjuk elvégezni. Mivel vevőnk a terhelési értesítést könyveli, mi pedig az áru visszaérkezését, az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés emiatt (is) eltér a vevő adott időszaki szállítói könyvelésétől. Szükséges-e a visszárutételekről számlát kiállítani? Ha igen, akkor mi a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. április 13-án (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2586
[…] fizetésnél levonásba helyezi, bár azokat csak több hónap elteltével küldi vissza. Az előbbiekben leírtakat kell a látszólag eltérő számviteli előírások alkalmazásához értelmezni: a kifogásolt alkatrészeket a külföldi partner átvette és később visszaküldte, vagy egyáltalán át sem vette, és mint ilyent küldte vissza. A kérdésben leírtakból az következik, hogy a külföldi vevő valójában a kifogásolt tételeket nem vette át, bár a magyar szállító számláját könyvelte, de nyilvántartásán a hibás tételek miatti csökkentést a minőség-ellenőrzés megállapításainak megfelelően keresztülvezette. (Feltételezzük, hogy a szigorú minőség-ellenőrzés megtörténte az átvétel egyik feltétele!) Ez esetben a kérdező társaságnak a terhelési értesítő adatai alapján helyesbítő számát kell kiállítania – az eredeti teljesítési időponttal – a szerződés szerinti teljesítésnek való megfelelés érdekében, az Szt. 72. §-ában foglaltak szerint (T 91-92 – K 31). Természetesen könyvelni kell a készletre vételt is: T 251 – K 581 (saját előállítású termékeknél), illetve T 261 – K 814 (vásárolt termékeknél). Felmerülhet a kérdés, jogos-e a készletre vétel, ha a készletre vett termék nincs a raktárban? Ha a külföldi vevő a hozzá leszállított terméket nem vette át, akkor az az eladó tulajdona, az azzal kapcsolatos minden veszteség az eladót terheli, ha pedig az eladó tulajdona, akkor az eladó könyveiben kell azt kimutatni a készletek között akkor is, ha nincs a raktárában (idegen helyen tárolt készlet, illetve úton lévő készlet). A fentiek mellett az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés mind a magyar eladónál, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. április 13-án (127. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2586
[…] fizetésnél levonásba helyezi, bár azokat csak több hónap elteltével küldi vissza. Az előbbiekben leírtakat kell a látszólag eltérő számviteli előírások alkalmazásához értelmezni: a kifogásolt alkatrészeket a külföldi partner átvette és később visszaküldte, vagy egyáltalán át sem vette, és mint ilyent küldte vissza. A kérdésben leírtakból az következik, hogy a külföldi vevő valójában a kifogásolt tételeket nem vette át, bár a magyar szállító számláját könyvelte, de nyilvántartásán a hibás tételek miatti csökkentést a minőség-ellenőrzés megállapításainak megfelelően keresztülvezette. (Feltételezzük, hogy a szigorú minőség-ellenőrzés megtörténte az átvétel egyik feltétele!) Ez esetben a kérdező társaságnak a terhelési értesítő adatai alapján helyesbítő számát kell kiállítania – az eredeti teljesítési időponttal – a szerződés szerinti teljesítésnek való megfelelés érdekében, az Szt. 72. §-ában foglaltak szerint (T 91-92 – K 31). Természetesen könyvelni kell a készletre vételt is: T 251 – K 581 (saját előállítású termékeknél), illetve T 261 – K 814 (vásárolt termékeknél). Felmerülhet a kérdés, jogos-e a készletre vétel, ha a készletre vett termék nincs a raktárban? Ha a külföldi vevő a hozzá leszállított terméket nem vette át, akkor az az eladó tulajdona, az azzal kapcsolatos minden veszteség az eladót terheli, ha pedig az eladó tulajdona, akkor az eladó könyveiben kell azt kimutatni a készletek között akkor is, ha nincs a raktárában (idegen helyen tárolt készlet, illetve úton lévő készlet). A fentiek mellett az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés mind a magyar eladónál, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
