Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. július 20-án (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2708

[…] Szt. 72. §-a alapján az értékesítést nettó árbevételként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek – áfát nem tartalmazó - ellenértékét, a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített értéken. A társaság és a kht. közötti adásvételi szerződés alapján a társaság által történt számlázás a hivatkozott számviteli törvényi előírásokkal összhangban volt, így a számlázott ellenértéket – áfa nélkül – 2005-ben árbevételként kellett elszámolni, az áfát pedig fizetendő áfaként. Az Szt. nem szabályozza a visszavásárlás jogintézményét. Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru helyesbítő, illetve sztornószámlában rögzített – áfát nem tartalmazó – értékét árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni a visszaszállítás, a visszavétel időpontjával. A kérdésből nem állapítható meg, hogy a visszavásárlás időpontjában a kht. központi raktárba betárolt vetőmagot ténylegesen visszaszállították-e vagy sem. Ha visszaszállították, akkor a visszavásárlásra a visszavétel számviteli szabályait kellett volna alkalmazni, azaz a társaságnak kellett volna helyesbítő számlát kiállítania 2006-ban a visszavételi értékről (ami nyilvánvalóan nem lehet több, mint amennyi az eladási ár volt), és azt 2006-ban árbevételt csökkentő tételként kellett elszámolnia. Mivel az adásvételi szerződés már tartalmazta a visszavásárlási kötelezettséget, az adásvételi szerződés teljesülésével egyidejűleg az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése alapján céltartalékot kellett képezni. A folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettség a mérlegfordulónapon bizonyos, hogy fennáll, összege vagy esedékességének időpontja még bizonytalan. Ennek szükségességét támasztja alá az adásvételi szerződés mellékletét képező, a szerződéses érték 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó kibocsátása is. A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből az következik, hogy a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A kérdésben leírt esetben – szerintünk – nem visszavásárlás, hanem visszavétel történt. És ez az értelmezés felel meg a statisztikai követelményeknek is, nem lehet árbevételt halmozottan kimutatni. (Az adott esetben ugyanazon termék eladása történt a társaságnál is, a kht.-nál is, és majd történik ismételten a társaságnál is.) És itt utalunk a Ptk. 200. és 207. §-ára. Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek. A színlelt szerződés semmis, ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. (A társaság a kht. által kiírt pályázaton államilag minősített vetőmag […]