Kiválás esetén a visszavásárolt biztosítási díj


"A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. július 20-án (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2713

[…] rögzített szankciókkal együtt. Az is egyértelmű, hogy az átalakulás során írásban rögzíteni kellett volna, az átalakulást követően miképpen fizetik a halálesetre vagy az elérésre szóló biztosítás díját. Indokolt lett volna a biztosítóval kötött szerződést is módosítani azzal, hogy "A" társaság csak a saját magánszemély tulajdonosa után fizeti a biztosítási díjat, "B" társaság pedig ugyancsak a saját magánszemély tulajdonosa után. Nem ezt tették! Bár megtehették volna akkor is, amikor az "A" társaság felmondta "B" társaság magánszemély tulajdonosának biztosítását, a "B" társaság magánszemély tulajdonosa közreműködésével, egyetértésével (hiszen a "B" társaság tulajdonosa aláírta a biztosítási szerződést felmondó okiratot). Külön rendelkezés, megállapodás (szerződés) hiányában, a biztosítási szerződés felmondásakor adódó lehetőség elmulasztása mellett akár arra az álláspontra is helyezkedhetünk, hogy az "A" társaság jogszerűen járt el. Véleményünk azonban ettől eltér, nem tartjuk korrektnek az "A" társaság tulajdonosának az eljárását, mivel a kérdésben leírtak szerint a kedvezményezettek a magánszemély tulajdonosok, illetve az általuk kijelölt magánszemélyek voltak, és nem az "A" társaság. Azzal, hogy "A" társaság részére a biztosító visszautalta a 9 év alatt befizetett biztosítási díjat visszavásárlási értéken, egyértelművé vált, hogy a 9 év alatt befizetett biztosítási díj költségkénti elszámolása is jogtalanul történt. Így a költségként elszámolt – a […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.