Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. szeptember 28-án (137. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2787

[…] napi készpénz-záróegyenlegből megállapított összege után lehet 10 százalékkal az adókötelezettséget megállapítani. Az Szt. általános előírásából következik főszabályként, hogy osztalék az adózott eredményből fizethető. Ha nem elegendő az osztalék kifizetésére a tárgyévi (az adott esetben a 2006. évi) adózott eredmény, vagy az adózott eredmény esetleg veszteség, akkor a feltételek teljesülése mellett van arra lehetőség az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján, hogy a társaság (az adóalany) az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre az eredménytartalékot igénybe vegye. De csak az adózott eredmény kiegészítésére, azaz az adózott eredmény után! Ennek az a feltétele, hogy a szabad eredménytartalék igénybevétele (eredménykimutatásba történő beállítása) után is a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. [Itt utalunk az Szt. 39. §-a (3) bekezdésének előírására is!] A leírtakból következik, nem elegendő csak az adózott eredmény egy részének az osztalékként való felvételéről rendelkezni. Az adózott eredmény egészének igénybevétele után lehet az adózott eredményt kiegészíteni a szabad eredménytartalékból, az Szt. 39. §-a (3) bekezdésnek előírása figyelembevétele mellett [a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá]. Az egyértelműség érdekében vegyünk egy példát. A társaságnak 5 tulajdonosa van 20-20 százalékos tulajdoni aránnyal. A számításba vehető saját tőke 15 millió forint, az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladó átlagos napi készpénzkészlet […]