Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások
Kérdés
Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. szeptember 28-án (137. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2803
[…] elfogadott, elismert értéken kell kimutatni. Ez nem jelenti azt, hogy a váltóköveteléseknél nem lehet, illetve nem kell értékvesztést elszámolni, ha a váltó kibocsátójának – mint adósnak – a minősítésekor az indokolt. A váltókövetelést a váltóbirtokos az esedékesség előtt hitelintézetnél leszámítolhatja, átruházhatja (eladhatja). Ez esetben a váltón feltüntetett kamatból a leszámítolás napjától az esedékesség napjáig járó időarányos kamat a hitelintézetet illeti meg, és csak a fennmaradó kamatot és a váltókövetelés összegét fizeti meg a hitelintézet a váltóbirtokosnak. A hitelintézet a váltó leszámítolásakor váltóleszámítolási díjat számít fel, amelyet költségként az egyéb szolgáltatások költségei között kell elszámolni. Minden váltó átruházás útján forgatható. A váltóbirtokos a váltó esedékessége előtt, a váltó átruházásával a váltókövetelés könyv szerinti értéke és az időarányosan járó kamat együttes összege erejéig fizetési kötelezettséget – a szállítóval szembeni tartozást – egyenlíthet ki. Váltóátruházás esetén a váltókövetelés könyv szerinti értékét kell átvezetni a szállítói számlára, és amennyiben a kötelezettség összege meghaladja a váltókövetelés könyv szerinti értékét, a különbözetből a váltó után járó kamatot (maximum a különbözet összegében) a pénzügyi műveletek bevételeként, az azt meghaladó összeget – ha azt pénzügyileg nem kell rendezni – mint elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni. Amennyiben a szállítóval szembeni kötelezettség kevesebb, mint a váltókövetelésként kimutatott összeg, akkor a különbözetet, ha azt a szállító pénzügyileg nem rendezi – mind elengedett követelést – a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni. A váltó beváltásáért (megtérítéséért) a váltó kibocsátója, kiállítója, az átruházók, a kezesek egyetemlegesen felelnek a váltóbirtokosnál. Devizában fennálló követelés fedezetére kiállított váltó értékét is devizában kell meghatározni. A devizaváltó-követelés bekerülési értéke a kiváltott külföldi pénzértékre szóló követelés bekerülési értékével egyezik meg. (A váltókövetelés értéke tehát ez esetben a devizában meghatározott érték és nem a követelés forintértéke.) Ebből és az Szt. 60. §-a (1) bekezdésének előírásából következik, hogy a devizaváltó-követelés felvételekor a külföldi pénzértékre szóló követelésszámlán árfolyam-különbözet lehet. A devizával kapcsolatos elszámolási szabályok a devizaváltó-követeléssel kapcsolatos egyéb gazdasági műveletek elszámolása során is érvényesülnek. Példa: A kft. saját előállítású termékei értékesítésekor vevővel szembeni követelésként kimutatott 1200 E Ft-ot (T 311 – K 91-92, 467). A vevő a követelés fedezetére 2006. április 30-ával 1500 E Ft névértékű váltót bocsátott ki egyéves lejáratra. A kft. a váltót 2007. január 31-ével leszámítolta, és felszámított 100 E Ft váltóleszámítolási díjat, vagy ugyanezen váltót február 28-ával a kft. egyik szállítója elfogadta 1400 E Ft, illetve 1100 E Ft összegű követelése teljesítéseként, a különbözetet pénzügyileg nem rendezték, vagy az adós a váltókövetelés névértékét a lejáratkor kiegyenlítette. A gazdasági események (műveletek) könyvelése: 1. A vevőtől a követelés fedezetére kapott váltó könyvelése a követelés könyvekben kimutatott értékében (1200 E Ft): T 341 – K 311; – a váltó névértékében lévő kamatot nem lehet könyvelni. 2. 2005. december 31-ével könyvelendő a 2005. évre időarányosan járó kamat, amelynek összege 200 E Ft (1500-1200):12 = 25x8]: T 3913 – K 974. 3. 2006. január 1-jével a nyitó tételek könyvelése után a járó kamat elhatárolásának […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*