Devizás tételek év végi értékelése
Kérdés
Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. november 23-án (141. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2869
[…] szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. A hivatkozottak alapján az első és legfontosabb feladat az üzleti évre elfogadott számviteli politikában – előre – rögzíteni, hogy az adott társaság külön-külön mit tekint (arányaiban, illetve összegszerűségében) a külföldi pénzértékre szóló eszközöknél, továbbá a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeknél, valamint az eredménynél az azokra gyakorolt jelentős hatásnak. Természetesen, nem lehet eltérően meghatározni a hatást, ha az értékelésből adódó különbözet összevontan árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, bármelyik is fordul elő, azt az elszámolás szempontjából azonos módon kell megítélni (arányaiban is, összegszerűségében is). A jelentős hatást nem a tételesen megállapított árfolyamnyereségek, árfolyamveszteségek összevont egyenlegéhez kell az Szt. szerint rendelni. A mérleg-fordulónapi értékelés során a számviteli politikában meghatározott jelentős hatás teljesülését először könyvvitelen kívüli módszerrel (külön kigyűjtéssel) kell ellenőrizni. Ha ez az ellenőrzés azt mutatja, hogy a jelentős hatás akár a külföldi pénzértékre szóló követeléseknél, akár a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeknél, akár az eredménynél érvényesül, akkor kerülhet sor az adatoknak a könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítésére. Fontos, hogy a mérleg-fordulónapi értékelés során ugyanazon hitelintézet (ez lehet az MNB is) mérlegfordulónapon érvényes – választott - devizaárfolyamát használják. Technikai kérdés, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor mutatkozó árfolyam-különbözetet gyűjtőszámlára vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, egyéb ráfordításai elkülönített számláira könyvelik. Ezen könyvelés előtt azonban – a 60. § (8) bekezdése szerinti – a valós értéken történő értékeléshez kapcsolódó – árfolyam-különbözetet; – a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti – beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek üzembe helyezés előtt elszámolt - árfolyam-különbözetét az Szt. vonatkozó előírásai szerint el kell számolni, azok az összevont árfolyam-különbözetben (a gyűjtőszámlára könyvelt tételek között) nem lehetnek. Amennyiben az előbbiek figyelembevételével […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. november 23-án (141. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2869
[…] szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. A hivatkozottak alapján az első és legfontosabb feladat az üzleti évre elfogadott számviteli politikában – előre – rögzíteni, hogy az adott társaság külön-külön mit tekint (arányaiban, illetve összegszerűségében) a külföldi pénzértékre szóló eszközöknél, továbbá a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeknél, valamint az eredménynél az azokra gyakorolt jelentős hatásnak. Természetesen, nem lehet eltérően meghatározni a hatást, ha az értékelésből adódó különbözet összevontan árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, bármelyik is fordul elő, azt az elszámolás szempontjából azonos módon kell megítélni (arányaiban is, összegszerűségében is). A jelentős hatást nem a tételesen megállapított árfolyamnyereségek, árfolyamveszteségek összevont egyenlegéhez kell az Szt. szerint rendelni. A mérleg-fordulónapi értékelés során a számviteli politikában meghatározott jelentős hatás teljesülését először könyvvitelen kívüli módszerrel (külön kigyűjtéssel) kell ellenőrizni. Ha ez az ellenőrzés azt mutatja, hogy a jelentős hatás akár a külföldi pénzértékre szóló követeléseknél, akár a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeknél, akár az eredménynél érvényesül, akkor kerülhet sor az adatoknak a könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítésére. Fontos, hogy a mérleg-fordulónapi értékelés során ugyanazon hitelintézet (ez lehet az MNB is) mérlegfordulónapon érvényes – választott - devizaárfolyamát használják. Technikai kérdés, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor mutatkozó árfolyam-különbözetet gyűjtőszámlára vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, egyéb ráfordításai elkülönített számláira könyvelik. Ezen könyvelés előtt azonban – a 60. § (8) bekezdése szerinti – a valós értéken történő értékeléshez kapcsolódó – árfolyam-különbözetet; – a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti – beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek üzembe helyezés előtt elszámolt - árfolyam-különbözetét az Szt. vonatkozó előírásai szerint el kell számolni, azok az összevont árfolyam-különbözetben (a gyűjtőszámlára könyvelt tételek között) nem lehetnek. Amennyiben az előbbiek figyelembevételével […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
