Kártalanítás áfája
Kérdés
A volt állami vállalati üdülő – ma hotel – udvarán 3 db acél olajtartályt telepítettek, így oldották meg az üdülő fűtését. A fűtés korszerűsítésekor a tartályok feleslegessé váltak, azokat kiemelték, és megállapították, hogy környezetszennyezés történt. A határozat szerint a kármentesítéssel érintett ingatlanok tulajdonosai (a hotel is) tűrni tartoznak a kármentesítési munkák végzését. A hotel a munkálatok alatt részlegesen működött. A környezetszennyezéssel végzett kármentesítő tevékenységgel a hotel rendeltetésszerű üzemeltetésével keletkezett károk megtérítése miatt a hotelüzemeltető kárigényt nyújtott be. Egyeztetések után megállapodás született, hogy a kárigény alapján kártalanítással rendezik a hotel üzemeltetőjének a jogos igényeit. A károsult számlát állított ki a kártérítésről, jogosan tüntette fel abban az áfafizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. május 17-én (152. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3143
[…] szól, a kártalanítás külön fejezetben nem jelenik meg. Más jogszabályok a kártérítést és a kártalanítást mint szinonim fogalmakat használják.) Tételes jogszabályi előírás hiányában induljunk ki a Ptk. 6. §-ának előírásából. E szerint a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. A kérdésből is kitűnik, hogy a hotel üzemeltetője tűrni tartozik a korábban okozott környezetszennyezés kármentesítési munkáinak végzését. Az, hogy tűrni tartozik, önhibáján kívül károsodás éri, az így okozott kárnak az egészében vagy részben való megtérítését kérheti az ezt okozó személytől, akit – nemfizetés esetén – a bíróság kötelezhet a megtérítésre. A hotel üzemeltetője által benyújtott kárigény alapján megállapodás született a kárigény kártalanítással történő rendezéséről. Milyen kára keletkezett a hotel üzemeltetőjének? Miben nyilvánul meg a kár? A kérdés szerint a hotel a munkálatok alatt részlegesen működött, a zajhatás növekedett, a hotel udvarra néző szobáinak kiadhatósága korlátozott volt. Mindez nyilvánvalóan azt eredményezte, hogy a kármentesítés során kevesebb volt a vendég, kevesebb volt a bevétele, úgy is lehet fogalmazni, hogy elmaradt […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. május 17-én (152. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3143
[…] szól, a kártalanítás külön fejezetben nem jelenik meg. Más jogszabályok a kártérítést és a kártalanítást mint szinonim fogalmakat használják.) Tételes jogszabályi előírás hiányában induljunk ki a Ptk. 6. §-ának előírásából. E szerint a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. A kérdésből is kitűnik, hogy a hotel üzemeltetője tűrni tartozik a korábban okozott környezetszennyezés kármentesítési munkáinak végzését. Az, hogy tűrni tartozik, önhibáján kívül károsodás éri, az így okozott kárnak az egészében vagy részben való megtérítését kérheti az ezt okozó személytől, akit – nemfizetés esetén – a bíróság kötelezhet a megtérítésre. A hotel üzemeltetője által benyújtott kárigény alapján megállapodás született a kárigény kártalanítással történő rendezéséről. Milyen kára keletkezett a hotel üzemeltetőjének? Miben nyilvánul meg a kár? A kérdés szerint a hotel a munkálatok alatt részlegesen működött, a zajhatás növekedett, a hotel udvarra néző szobáinak kiadhatósága korlátozott volt. Mindez nyilvánvalóan azt eredményezte, hogy a kármentesítés során kevesebb volt a vendég, kevesebb volt a bevétele, úgy is lehet fogalmazni, hogy elmaradt […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
