Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. május 31-én (153. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3160

[…] közbenső mérlegre épülő vagyonmérleg szerinti - saját tőke összegét, akkor kell a különbözetet az Szt. 25. §-ának (8) bekezdése szerint üzleti vagy cégértékként kimutatni. Az üzleti vagy cégértéket az üzletrész vételének időpontjában kell megállapítani, nem az üzletrészvételt követő 5-6 hónap elteltével. Amikor az "A" kft. megvásárolta "B" üzletrészét a piaci értékeléssel megállapított saját tőke összegét meghaladó áron, akkor feltételezhetően dokumentumokkal alátámasztva igazolta a többletvételár, az üzleti vagy cégérték jogosságát, a vételár meghatározása során figyelembe vette azokat a körülményeket, feltételeket, amelyek a piaci árat meghaladó vételárat igazolják. (Ilyen dokumentumokra szükség van akkor is, ha az üzleti vagy cégértéket majd – bármilyen okból – az eredmény terhére elszámolják!) Az Szt. 141. §-ának (9) bekezdése elszámolási szabályt ad arra az esetre, amennyiben az átvevő társaságnál (a "B" kft.-nél) az "A" kft.-nél korábban kimutatott üzleti vagy cégértéket részben vagy egészen meg kell szüntetni: a megszüntetendő üzleti vagy cégértéket a saját tőkével szemben kell elszámolni. (Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a "B" kft. olvad be az "A" kft.-be, illetve ha összeolvadással alakulnak át!) A számviteli szabályozás azonban nem foglalkozik azzal, hogy beolvadás esetén mikor, milyen feltételek fennállásakor, milyen mértékben (részben vagy egészen) indokolt a kimutatott üzleti vagy cégértéket megszüntetni. Azt, hogy a kimutatott üzleti vagy cégértéket részben vagy egészen meg kell-e szüntetni, vagy változatlan összegben a beolvadás után is kimutatható, valójában az dönti el, hogy azok a körülmények, feltételek, amelyeket az üzleti vagy cégérték felvételekor figyelembe vettek, a beolvadás időpontjában […]