Fejlesztés után találmányi díj
Kérdés
Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: – a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? – a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? – a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. április 17-én (173. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3626
[…] "A" társaság megbízást ad a "B" társaságnak a kérdés szerinti készülékek gyártására és telepítésére. Ebből az következik, hogy a legyártott és telepített készülékek ellenértékét "B" társaság számlázza az "A" társaság felé olyan áron, amilyen árban megállapodtak. Amennyiben a legyártott készülékeket nem az "A" társaságnál telepítik, hanem harmadik társaságnál, akkor azt az "A" társaság továbbszámlázza a harmadik társaságok felé. A "B" társaságnál – valószínűsíthető – a gyártásban, a telepítésben részt vesz a feltaláló is meg az "A" társaság közreműködő munkatársa is. Mivel konkrét tevékenységben vesznek részt, így részükre munkabér jár, amely bérköltség és annak járulékai a gyártás és telepítés költségei között számolandók el, fedezetének a "B" társaság által számlázott összegben kell megtérülnie. Abban az esetben, ha a szabadalomképes eljárást feltaláló a találmányát nem adja el a "B" társaságnak, nincsen annak akadálya, hogy a "B" társaság a találmány tulajdonosának a találmány hasznosításáért a hasznosítási, licencdíjat, a fejlesztésben közreműködőnek közreműködői díjat fizessen. Ennek fedezete a "B" társaságnál kell, hogy megjelenjen. A leírtakból következően tehát a "B" társaság nem a nyereségből, hanem az eredeti megbízás díjából kell, hogy rendezze a feltalálóval a találmányi díjat. A találmány hasznosításához, a legyártott és telepített készülékek eladásához találmányi díj már nem kapcsolódhat. Ha a feltaláló a találmányát nem adta el, de a "B" társaság rendelkezésére bocsátotta hasznosítási díj ellenében, akkor a "B" társaság fizethet a feltalálónak licencdíjat, a fejlesztésben közreműködőnek pedig közreműködői díjat. Ez utóbbi esetben ennek a fedezete a legyártott és telepített készülékek "B" társaságnál realizálódó ellenértéke. A munkaügyi statisztikai útmutató szerint nem tartozik a keresetbe, illetve az egyéb munkajövedelembe a találmányi díj (használati minta, ipari minta, védjegy, know-how stb.), a szabadalmi vételár és hasznosítás díja, valamint az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak. Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja alapján ezeket a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. A találmányi díj, a hasznosítás díja, az ezekkel kapcsolatos közreműködői díjak tehát nem minősülnek bérköltségnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen jövedelem után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A találmányi díj, a találmány (a licenc) hasznosítási díja, az ebben közreműködő részére kifizetett díj a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevétele, és annak az adóévben igazolt költségekkel csökkentett összege lesz a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelme. Az önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap része, és mint ilyen után kell a személyi jövedelemadót megfizetnie. A kifizető az Szja-tv. 46. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. április 17-én (173. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3626
[…] "A" társaság megbízást ad a "B" társaságnak a kérdés szerinti készülékek gyártására és telepítésére. Ebből az következik, hogy a legyártott és telepített készülékek ellenértékét "B" társaság számlázza az "A" társaság felé olyan áron, amilyen árban megállapodtak. Amennyiben a legyártott készülékeket nem az "A" társaságnál telepítik, hanem harmadik társaságnál, akkor azt az "A" társaság továbbszámlázza a harmadik társaságok felé. A "B" társaságnál – valószínűsíthető – a gyártásban, a telepítésben részt vesz a feltaláló is meg az "A" társaság közreműködő munkatársa is. Mivel konkrét tevékenységben vesznek részt, így részükre munkabér jár, amely bérköltség és annak járulékai a gyártás és telepítés költségei között számolandók el, fedezetének a "B" társaság által számlázott összegben kell megtérülnie. Abban az esetben, ha a szabadalomképes eljárást feltaláló a találmányát nem adja el a "B" társaságnak, nincsen annak akadálya, hogy a "B" társaság a találmány tulajdonosának a találmány hasznosításáért a hasznosítási, licencdíjat, a fejlesztésben közreműködőnek közreműködői díjat fizessen. Ennek fedezete a "B" társaságnál kell, hogy megjelenjen. A leírtakból következően tehát a "B" társaság nem a nyereségből, hanem az eredeti megbízás díjából kell, hogy rendezze a feltalálóval a találmányi díjat. A találmány hasznosításához, a legyártott és telepített készülékek eladásához találmányi díj már nem kapcsolódhat. Ha a feltaláló a találmányát nem adta el, de a "B" társaság rendelkezésére bocsátotta hasznosítási díj ellenében, akkor a "B" társaság fizethet a feltalálónak licencdíjat, a fejlesztésben közreműködőnek pedig közreműködői díjat. Ez utóbbi esetben ennek a fedezete a legyártott és telepített készülékek "B" társaságnál realizálódó ellenértéke. A munkaügyi statisztikai útmutató szerint nem tartozik a keresetbe, illetve az egyéb munkajövedelembe a találmányi díj (használati minta, ipari minta, védjegy, know-how stb.), a szabadalmi vételár és hasznosítás díja, valamint az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak. Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja alapján ezeket a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. A találmányi díj, a hasznosítás díja, az ezekkel kapcsolatos közreműködői díjak tehát nem minősülnek bérköltségnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen jövedelem után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A találmányi díj, a találmány (a licenc) hasznosítási díja, az ebben közreműködő részére kifizetett díj a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevétele, és annak az adóévben igazolt költségekkel csökkentett összege lesz a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelme. Az önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap része, és mint ilyen után kell a személyi jövedelemadót megfizetnie. A kifizető az Szja-tv. 46. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
