Beolvasztó társaság tulajdonosainak vagyonszerzése
Kérdés
A 3 millió forint jegyzett tőkéjű "A" kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van, 50-50 százalékos arányban. A kft. 10 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. Az "A" kft. 100 százalékban tulajdonosa a 30 millió Ft jegyzett tőkéjű "B" kft.-nek. A "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, ahol a tulajdonosi arány nem változik. A végleges vagyonmérlegben a különbözetek oszlopban "A" kft. jegyzett tőkéjét 3 millió forintról 20 millió forintra növelték. A jegyzett tőke növelése következtében keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Ha igen, milyen összegben? Milyen törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. április 15-én (219. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4557
[…] (nem lehetett) a beolvadáshoz kapcsolódóan tőkeemelés! A másik: nem ismert, hogy az "A" kft. könyveiben a "B" kft.-ben való részesedés milyen értéken szerepel, eltér-e az, és milyen összegben "B" kft. jegyzett tőkéjétől. Ha nem tér el, akkor hiányoztak a tőkeemelés sajáttőke-követelményei. Szabályszerű eljárás esetén az "A" kft.-nél kimutatott eredménytartalék nem nőhetett, tehát csak maximum 10 millió forinttal lehetett volna a vagyonmérleg-tervezetben is növelni a jegyzett tőkét. Ezt a következtetést támasztja alá az is, hogy a kérdésben nincs információ arra, "B" kft.-nél a saját tőke eltér-e a jegyzett tőkétől, és ha eltér, milyen irányban? Természetesen egyéb, a saját tőkét érintő korrekciók is lehetnek. Összefoglalóan: a válaszadó számára az átalakulás szabályszerűsége és ehhez kapcsolódó tőkeemelés jogossága kérdőjeleződik meg. A kérdésre a következő válasz adható. Ha szabályszerű volt a beolvadás, és a Gt., az Szt. előírásai megtartása mellett már az átalakulással létrejövő (beolvadás utáni) társaság vagyonmérleg-tervezetében kimutatható volt legalább 17 millió forintnak megfelelő összegű eredménytartalék, akkor a beolvadáshoz kapcsolódóan lehetett dönteni […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. április 15-én (219. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4557
[…] (nem lehetett) a beolvadáshoz kapcsolódóan tőkeemelés! A másik: nem ismert, hogy az "A" kft. könyveiben a "B" kft.-ben való részesedés milyen értéken szerepel, eltér-e az, és milyen összegben "B" kft. jegyzett tőkéjétől. Ha nem tér el, akkor hiányoztak a tőkeemelés sajáttőke-követelményei. Szabályszerű eljárás esetén az "A" kft.-nél kimutatott eredménytartalék nem nőhetett, tehát csak maximum 10 millió forinttal lehetett volna a vagyonmérleg-tervezetben is növelni a jegyzett tőkét. Ezt a következtetést támasztja alá az is, hogy a kérdésben nincs információ arra, "B" kft.-nél a saját tőke eltér-e a jegyzett tőkétől, és ha eltér, milyen irányban? Természetesen egyéb, a saját tőkét érintő korrekciók is lehetnek. Összefoglalóan: a válaszadó számára az átalakulás szabályszerűsége és ehhez kapcsolódó tőkeemelés jogossága kérdőjeleződik meg. A kérdésre a következő válasz adható. Ha szabályszerű volt a beolvadás, és a Gt., az Szt. előírásai megtartása mellett már az átalakulással létrejövő (beolvadás utáni) társaság vagyonmérleg-tervezetében kimutatható volt legalább 17 millió forintnak megfelelő összegű eredménytartalék, akkor a beolvadáshoz kapcsolódóan lehetett dönteni […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
