Kötelezettség árfolyam-különbözete csődeljárás esetén
Kérdés
A csődeljárás megindítása: 2010. 02. 26.; jóváhagyó csődegyezségi tárgyalás: 2010. 04. 12.; a csődeljárás befejezése: 2010. 10. 01. Helyesen járt-e el a társaság, ha a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget 2010. 04. 12-i dátummal könyvelte? A társaság egyik hitelezője egy lízingcég. A tartozás értéke 15 000 CHF. A kötéskori árfolyama 160 Ft/CHF. Könyveinkben 180 Ft/CHF árfolyamon szerepel. A szerződésünket 2010. 02. 05-én felmondták. A hitelező szerint a tőketartozás kötéskori árfolyamon: 2 400 000 Ft. A tőke árfolyam-különbözete (a szerződés felmondásakori árfolyam figyelembevételével) 600 000 Ft. Egyéb költségek és késedelmi kamat 400 000 Ft. A csődegyezség keretében elfogadásra került, hogy a hitelezők részére a tőkén kívül semmilyen járulékjellegű követelést, kamatot, eljárási költséget nem fizetünk. Kérdés, hogy a tőkére felszámított árfolyam-különbözet tekinthető-e járulékjellegű követelésnek? Milyen árfolyamon kell a tartozás értékét megállapítani, és ennek megfelelően az elengedett összeget rendkívüli bevételként elszámolni? Figyelembe kell-e venni azt, hogy a hitelező forintösszegben jelentkezett be?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. december 16-án (234. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4853
[…] számított összegét kell rendkívüli bevételként elszámolni. A válaszadó számára értelmezhetetlen, ha a lízingcég követelése CHF-ben van, akkor a csődeljárás során miért forintösszeget jelentett be? Ha a lízingszerződés devizalapú, akkor is az elengedett CHF-et kellett volna bejelenteni. De nem ezt tette, hanem követelését forintban jelentette be, külön a tőketartozást és külön annak az árfolyam-különbözetét, az előbbit a kötéskori árfolyamon, az utóbbit pedig a kötéskori és a szerződés felmondásakori árfolyamok különbözetével meghatározva. Nem tekinthető ez így szabályosnak, de a CHF-követelés tényleges értékének megadása helyett – jobb híján – el kell fogadni. Mit jelent ez? Azt, hogy a lízingcég forintban meghatározott tőkekövetelése és annak az árfolyam-különbözete együttes összegéből meghatározható – a felmondáskori CHF/Ft árfolyammal való osztással - a CHF-tartozás összege. Ezt összevetve a könyvekben a CHF-ben kimutatott kötelezettség összegével, a különbözet lesz az elengedett kötelezettség CHF-értéke, és ennek a könyvekben kimutatott árfolyamon számított forintértéke a rendkívüli bevételként elszámolandó összeg. A kérdésben szereplő – kerekített – adatok alapján, 200 Ft/CHF árfolyam mellett […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. december 16-án (234. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4853
[…] számított összegét kell rendkívüli bevételként elszámolni. A válaszadó számára értelmezhetetlen, ha a lízingcég követelése CHF-ben van, akkor a csődeljárás során miért forintösszeget jelentett be? Ha a lízingszerződés devizalapú, akkor is az elengedett CHF-et kellett volna bejelenteni. De nem ezt tette, hanem követelését forintban jelentette be, külön a tőketartozást és külön annak az árfolyam-különbözetét, az előbbit a kötéskori árfolyamon, az utóbbit pedig a kötéskori és a szerződés felmondásakori árfolyamok különbözetével meghatározva. Nem tekinthető ez így szabályosnak, de a CHF-követelés tényleges értékének megadása helyett – jobb híján – el kell fogadni. Mit jelent ez? Azt, hogy a lízingcég forintban meghatározott tőkekövetelése és annak az árfolyam-különbözete együttes összegéből meghatározható – a felmondáskori CHF/Ft árfolyammal való osztással - a CHF-tartozás összege. Ezt összevetve a könyvekben a CHF-ben kimutatott kötelezettség összegével, a különbözet lesz az elengedett kötelezettség CHF-értéke, és ennek a könyvekben kimutatott árfolyamon számított forintértéke a rendkívüli bevételként elszámolandó összeg. A kérdésben szereplő – kerekített – adatok alapján, 200 Ft/CHF árfolyam mellett […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
