Jelentős tűzkár
Kérdés
2010. évben jelentős tűzkár keletkezett a terményszárítóban. A mérlegkészítés időpontjáig a biztosítótól nem kaptunk visszaigazolást a kártérítési összegről. Szakértői vélemény nincs a kár összegéről. A kibontott bontási anyagok értékére nincs adatunk. A terményszárítóban keletkezett kár összege jelentős a kft. mérlegfőösszegéhez képest. Mi a teendőnk az év végi záráskor? A leégett szárítót milyen értéken vezessük ki a könyvekből? A még felhasználható bontott anyag értékét hogyan állapítsuk meg? A biztosító a kártérítés összegét csak a mérlegkészítés időpontja után közli majd velünk. Segítsenek abban, hogy a 2010. évi beszámolót az Szt. előírásai szerint készíthessük el!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. május 5-én (243. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5026
[…] hasznosítható. Ha így van, akkor a terményszárító (ami feltételezhetően nem egy tárgyi eszközből áll) már a 2010. év mérlegfordulónapján sem maradhat a könyvekben, tárgyi eszközként nem szerepelhet a leltárban, azaz a könyvekből ki kell vezetni. A kivezetés az Szt. 53. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint történhet. Amennyiben a tárgyi eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan (a kérdés alapján a terményszárító ilyen), azt a tárgyi eszközök közül – terven felüli értékcsökkenés elszámolásával – ki kell vezetni. Az értékcsökkentést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az eszköz használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. A terményszárítót a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után a vásárolt készletek közé kell kivezetni. A terven felüli értékcsökkenés összege a leégett terményszárító piaci és könyv szerinti értéke közötti különbözettel egyenlő. De mennyi a leégett terményszárító piaci értéke? Az adott esetben ezt az értéket alapvetően két tényező befolyásolja: egyrészt az, hogy a biztosító várhatóan milyen összegű kártérítést fizet, másrészt az, hogy a leégett terményszárító bontásakor visszanyert anyagok hulladék-, illetve haszonanyagértéke mennyi lesz. Jelenleg konkrétan még egyik sem ismert. Ezért műszaki […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. május 5-én (243. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5026
[…] hasznosítható. Ha így van, akkor a terményszárító (ami feltételezhetően nem egy tárgyi eszközből áll) már a 2010. év mérlegfordulónapján sem maradhat a könyvekben, tárgyi eszközként nem szerepelhet a leltárban, azaz a könyvekből ki kell vezetni. A kivezetés az Szt. 53. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint történhet. Amennyiben a tárgyi eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan (a kérdés alapján a terményszárító ilyen), azt a tárgyi eszközök közül – terven felüli értékcsökkenés elszámolásával – ki kell vezetni. Az értékcsökkentést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az eszköz használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. A terményszárítót a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után a vásárolt készletek közé kell kivezetni. A terven felüli értékcsökkenés összege a leégett terményszárító piaci és könyv szerinti értéke közötti különbözettel egyenlő. De mennyi a leégett terményszárító piaci értéke? Az adott esetben ezt az értéket alapvetően két tényező befolyásolja: egyrészt az, hogy a biztosító várhatóan milyen összegű kártérítést fizet, másrészt az, hogy a leégett terményszárító bontásakor visszanyert anyagok hulladék-, illetve haszonanyagértéke mennyi lesz. Jelenleg konkrétan még egyik sem ismert. Ezért műszaki […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
