Szellemi termék bekerülési értéke


Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. május 24-én (266. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5462

[…] nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. A védjegyek immateriális javak közé utólag történő felvétele önellenőrzés eredményeként történne. Ebből következően a védjegy bekerülési értékét úgy kell meghatározni, mintha a nyilvántartásba vétel a jogszabálynak megfelelő időpontban történt volna. Ez azt jelenti, hogy a bekerülési értéket a jogszabály szerinti használatbavétel időpontjában rendelkezésre álló bizonylatok és az akkor rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján (és nem a 2011. évi tényköltségek alapján) kell meghatározni, amelyet a végleges bizonylatok kézhezvételekor (ebben az időpontban) kell módosítani, de csak akkor, ha a tervezett és végleges adatok eltérése jelentős. Egyébként a végleges bizonylat és a kalkulált összeg különbözete a végleges bizonylat kézhezvétele üzleti évének eredményét érinti. Természetesen az önellenőrzés a megelőző évek eredményének módosításával jár, változhat a társasági adó alapja, a fizetendő áfa is. Az immateriális javak között állományba vett szellemi termékek bekerülési értéke terv szerinti értékcsökkenéssel akkor nem csökkentendő, ha ezen szellemi termékek maradványértéke a bekerülési értékkel azonos, illetve ha a hasznos élettartama a végtelenben ér véget. Ezek egyike sem feltételezhető a kérdés szerinti védjegyoltalom esetében. Álláspontunk szerint az adózó nyilvántartásában szereplő védjegyek értéke nem tartalmazhatja azon – egyébként a bekerülési érték részét képező – kiadásokat, költségeket, amelyek olyan ázsiai, amerikai, afrikai országokat érintenek, melyekkel az adózó nem áll gazdasági kapcsolatban, továbbá nem minősülnek e költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségeknek, mivel nem szolgálják az adózó vállalkozási, bevételszerzési tevékenységét. A kapcsolt vállalkozási viszony fennállása nem attól […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.