Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Követelés elévülése, értékesítése

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2013. november 21. (Számviteli Levelek 296. szám, 6098. kérdés)

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]rendelkezik (a 2011-ben elszámolt) nyilvántartott értékvesztéssel, s az "fedezi" a csökkentő tétel összegét [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja].- Az időközben elévültté vált követelések alapján (mivel a fogalom szerint az elévülés miatt is behajthatatlannak minősül a követelés) a társaság jogosult az elszámolt értékvesztés mértékéig csökkenteni az adózás előtti eredményét, az azon felüli összeget pedig (amelyet nem számolt el értékvesztésként) az elévülés miatt hitelezési veszteség címen el kell számolnia ráfordításként, és a teljes összeggel növelni kell az adózás előtti eredményt. Ha az 1000 követelésből 600 el lett számolva értékvesztésként, és 200 figyelembe lett véve 2012-ben adózás előtti eredménycsökkentésként, akkor a nyilvántartott értékvesztés mértékéig (400) lehet csökkenteni az adóalapot, a könyv szerinti értéket (ami szintén 400) el kell számolni ráfordításként, és 1000 a növelő tétel [Tao-tv. 3. sz. mell. A) fejezet 10. pont].- Ha a követelést a társaság 2013-ban 100%-os értéken értékesíti még az elévülést megelőzően, akkor a könyv szerinti értéket meghaladó bevétel 600 (a követelés bekerülési értéke 1000, elszámolt értékvesztés 600, könyv szerinti érték 400), ezért a nyilvántartott értékvesztés mértékéig, azaz (500+100-200) = 400-zal csökkenthető az adózás előtti eredmény [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja].- Ha a követelést a társaság 2013-ban a könyv szerinti értéken értékesíti, akkor a követelés (311. számla tartozik oldala) és az értékvesztés (315. számla követel oldala) összevezetése következtében adódó egyenleg (1000-500-100) = 400, amely megegyezik az ellenértékkel, így nem keletkezik olyan bevétel, amely alapján - a nyilvántartott értékvesztés mértékéig - csökkenthető lenne a társaságiadó-alap. A megelőző adóévben a Tao-tv. behajthatatlan követelés fogalma alapján levont összeggel ekkor nem kell növelni az adózás előtti eredményt. A nyilvántartott értékvesztés (a példában 500+100-200 = 400) összegéig pedig már sem 2013-ban, sem a későbbiekben nem vehető figyelembe csökkentés, miután az értékesítés miatt nincs az adózónál kimutatva követelés [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja].Kapcsolt vállalkozás részére történő értékesítés esetén szükséges transzferár-nyilvántartást készíteni, ha a szerződés jellege, a teljesítés összege alapján nem sorolható a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet 1. §-a (3) bekezdésében felsorolt azon[…]

Figyelmébe ajánljuk

A kft. 2008. 07. hótól a mai napig folyamatosan görgeti az áfabevallásában a visszaigényelhető áfáját a következő időszakra átvihető követelésként. Áfa-visszaigénylési jog 2009. I. negyedévében nyílt meg, visszaigénylése elérte az 1 M Ft-ot, de nem kérte, átvitte a...

Tovább a teljes cikkhez

Hogyan kell kivezetni az elévült iparűzésiadó-túlfizetést? A kivezetés növeli a társaságiadó-alapot?

Tovább a teljes cikkhez

A társaság könyveiben váltókötelezettség szerepel, ami meghaladja a saját vagyont, rendezésére nincs lehetőség. A váltó jogosultja (a cég tulajdonosa) követelésére korábban már értékvesztést számolt el, a követelés kivezetését tervezi, mert az szerinte behajthatatlan....

Tovább a teljes cikkhez

A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény...

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére