Eredménytartalék igénybevétele (eva)
Kérdés
Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt eredménytartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. január 23-án (299. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6159
[…] összegében), továbbá ha a társaság olyan tőkejuttatásban részesült, amely juttatást – jogszabályi előírás alapján – tőketartalékba kellett helyezni (maximum a juttatás összegében), és így a tőketartalékba helyezett összeget a társaság jogszerűen még nem használta fel. A különbözetből a tőketartalékba kötelezően helyezendő összeg után fennmaradó rész az eredménytartalék. (Ha kötelezően nem kell a tőketartalékba helyezni, akkor a jegyzett tőkével csökkentett saját tőke teljes összege eredménytartalék.)A fentiek szerint az eredménytartalékba helyezett összeg azonban lehet adózott is és nem adózott is.Amikor a bt. az evaalanyiságot választotta, akkor meg kellett állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját. Ezen adóalap megállapításakor csökkentő tétel volt (lehetett) a nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke. Ha a bt. az evaalanyiság választásakor ezen eszközök könyv szerinti értékével csökkentette az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját, akkor ezen csökkentő összegnek megfelelő értéket adózatlan eredménytartalékként kell kimutatni (elkülönítetten), ennek az osztalékkénti igénybevételekor a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni.A különbözetként meghatározott eredménytartalék összegének az adózatlan eredménytartalékkal csökkentett része az adózott eredménytartalék. (A különbözetként meghatározott eredménytartalék teljes összege adózott eredménytartalék, ha adózatlan eredménytartalékot nem kell kimutatni!)Az adózott eredménytartalék lehet pozitív és negatív előjelű eredménytartalék. A pozitív előjelű adózott osztalékként a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás megfizetése nélkül kifizethető, de csak az egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása után (év közben nem, legfeljebb osztalékelőlegként). Az Szt. hatálya alá visszatért bt.-re vonatkoznak a számviteli törvény előírásai, mely szerint osztalékot, osztalékelőleget közvetlenül az eredménytartalékból nem lehet fizetni, osztalékot csak a tárgyévi adózott eredményből, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. január 23-án (299. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6159
[…] összegében), továbbá ha a társaság olyan tőkejuttatásban részesült, amely juttatást – jogszabályi előírás alapján – tőketartalékba kellett helyezni (maximum a juttatás összegében), és így a tőketartalékba helyezett összeget a társaság jogszerűen még nem használta fel. A különbözetből a tőketartalékba kötelezően helyezendő összeg után fennmaradó rész az eredménytartalék. (Ha kötelezően nem kell a tőketartalékba helyezni, akkor a jegyzett tőkével csökkentett saját tőke teljes összege eredménytartalék.)A fentiek szerint az eredménytartalékba helyezett összeg azonban lehet adózott is és nem adózott is.Amikor a bt. az evaalanyiságot választotta, akkor meg kellett állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját. Ezen adóalap megállapításakor csökkentő tétel volt (lehetett) a nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke. Ha a bt. az evaalanyiság választásakor ezen eszközök könyv szerinti értékével csökkentette az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját, akkor ezen csökkentő összegnek megfelelő értéket adózatlan eredménytartalékként kell kimutatni (elkülönítetten), ennek az osztalékkénti igénybevételekor a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni.A különbözetként meghatározott eredménytartalék összegének az adózatlan eredménytartalékkal csökkentett része az adózott eredménytartalék. (A különbözetként meghatározott eredménytartalék teljes összege adózott eredménytartalék, ha adózatlan eredménytartalékot nem kell kimutatni!)Az adózott eredménytartalék lehet pozitív és negatív előjelű eredménytartalék. A pozitív előjelű adózott osztalékként a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás megfizetése nélkül kifizethető, de csak az egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása után (év közben nem, legfeljebb osztalékelőlegként). Az Szt. hatálya alá visszatért bt.-re vonatkoznak a számviteli törvény előírásai, mely szerint osztalékot, osztalékelőleget közvetlenül az eredménytartalékból nem lehet fizetni, osztalékot csak a tárgyévi adózott eredményből, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
