Értékesített, de birtokba nem adott ingatlan nyilvántartása
Kérdés
Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. július 24-én (309. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6380
[…] lejáratú követelés, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség azon részét, amelyet a következő üzleti évben pénzügyileg rendezni kell, át kell sorolni év végén a rövid lejáratú követelések, illetve rövid lejáratú kötelezettségek közé. A tárgyi eszközök vonatkozásában azonban nincsen ilyen előírás, mivel a tárgyi eszköz rendeltetése, használata – általában – egy későbbi értékesítés esetén sem változik meg. A tárgyi eszközt csak abban az esetben kell átsorolni a készletek közé, ha azt rendeltetésének megfelelően tartósan (legalább egy évet meghaladóan) nem lehet használni, sem saját célra, sem bérleményként, és ezt a használatot kizáró módon dokumentálják (például lakattal lezárják, senki nem férhet hozzá!). Önmagában az, hogy rendeltetésének megfelelően nem használják, még nem elegendő, hiszen ilyen időszak lehet a – több évig elhúzódó – felújítás időszaka is. A tárgyi eszközt a felújítás időszaka alatt is tárgyi eszközként kell nyilvántartani.A tárgyi eszközök mérleg-fordulónapi értékelése során vizsgálni kell azt, hogy az adott eszköz piaci értéke és könyv szerinti értéke miként viszonyul egymáshoz. Ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket, akkor a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának indokoltságát kell vizsgálni. Piaci értéknek tekinthető az adásvételi szerződés szerinti eladási ár is.A helyi önkormányzat álláspontját […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. július 24-én (309. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6380
[…] lejáratú követelés, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség azon részét, amelyet a következő üzleti évben pénzügyileg rendezni kell, át kell sorolni év végén a rövid lejáratú követelések, illetve rövid lejáratú kötelezettségek közé. A tárgyi eszközök vonatkozásában azonban nincsen ilyen előírás, mivel a tárgyi eszköz rendeltetése, használata – általában – egy későbbi értékesítés esetén sem változik meg. A tárgyi eszközt csak abban az esetben kell átsorolni a készletek közé, ha azt rendeltetésének megfelelően tartósan (legalább egy évet meghaladóan) nem lehet használni, sem saját célra, sem bérleményként, és ezt a használatot kizáró módon dokumentálják (például lakattal lezárják, senki nem férhet hozzá!). Önmagában az, hogy rendeltetésének megfelelően nem használják, még nem elegendő, hiszen ilyen időszak lehet a – több évig elhúzódó – felújítás időszaka is. A tárgyi eszközt a felújítás időszaka alatt is tárgyi eszközként kell nyilvántartani.A tárgyi eszközök mérleg-fordulónapi értékelése során vizsgálni kell azt, hogy az adott eszköz piaci értéke és könyv szerinti értéke miként viszonyul egymáshoz. Ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket, akkor a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának indokoltságát kell vizsgálni. Piaci értéknek tekinthető az adásvételi szerződés szerinti eladási ár is.A helyi önkormányzat álláspontját […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
