Visszavásárolt üzletrészek kezelése
Kérdés
A kft. évekkel ezelőtt visszavásárolta üzletrészének egy részét. A Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdése szerint "az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni". A Ptk. életbelépésekor már meglévő visszavásárolt üzletrészekre is vonatkozik ez az előírás? Ha igen, mikortól számít az egy év? Mi történik, ha az üzletrész továbbra is a kft. birtokában marad? A különböző időpontokban és áron visszavásárolt üzletrészek közül például részbeni értékesítésnél a visszavásárlási értéket milyen sorrendben lehet elszámolni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. augusztus 19-én (330. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6751
[…] eltérhet. Ha az új Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdésében előírtaktól való eltérést a társasági szerződésben nem szabályozta, jogszabályt sértett, viselnie kell annak az esetleges következményeit.Az előbbiekhez kapcsolódóan megjegyezzük, a visszavásárolt üzletrész után a társaság sem kamathoz, sem osztalékhoz nem juthat, ugyanakkor a visszavásárlási érték pénzeszközeinek hiányát kamatfizetéssel járó hitel felvételével kell pótolni, illetve – ha a társaság többletpénzeszközzel rendelkezett a visszavásárláskor, akkor – a többletpénzeszköz hasznosításának bevételétől esik el a társaság. Ebből következően a társaság számára anyagi hátránnyal jár, ha a visszavásárolt üzletrészt egy éven túl is a forgóeszközök között mutatja ki. Ezen túlmenően a lekötött tartalékba átvezetett eredménytartalék csökkentheti a meglévő tagoknak kifizethető osztalék összegét is.Az utolsó kérdés megválaszolásánál az új Ptk. 3:164. §-ára hivatkozunk. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Minden tagnak egy törzsbetéte lehet. Ez az előírás – értelemszerűen – érvényes a visszavásárolt üzletrészek esetében is, amikor a társaság tekinthető tagnak. A visszavásárlással a törzstőke nem változik, a törzsbetétek értéke sem. Ebből következően egyértelmű, hogy egy üzletrész visszavásárlása egy törzsbetét megszerzését jelenti. Mivel többszöri üzletrész visszavásárlásakor […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. augusztus 19-én (330. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6751
[…] eltérhet. Ha az új Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdésében előírtaktól való eltérést a társasági szerződésben nem szabályozta, jogszabályt sértett, viselnie kell annak az esetleges következményeit.Az előbbiekhez kapcsolódóan megjegyezzük, a visszavásárolt üzletrész után a társaság sem kamathoz, sem osztalékhoz nem juthat, ugyanakkor a visszavásárlási érték pénzeszközeinek hiányát kamatfizetéssel járó hitel felvételével kell pótolni, illetve – ha a társaság többletpénzeszközzel rendelkezett a visszavásárláskor, akkor – a többletpénzeszköz hasznosításának bevételétől esik el a társaság. Ebből következően a társaság számára anyagi hátránnyal jár, ha a visszavásárolt üzletrészt egy éven túl is a forgóeszközök között mutatja ki. Ezen túlmenően a lekötött tartalékba átvezetett eredménytartalék csökkentheti a meglévő tagoknak kifizethető osztalék összegét is.Az utolsó kérdés megválaszolásánál az új Ptk. 3:164. §-ára hivatkozunk. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Minden tagnak egy törzsbetéte lehet. Ez az előírás – értelemszerűen – érvényes a visszavásárolt üzletrészek esetében is, amikor a társaság tekinthető tagnak. A visszavásárlással a törzstőke nem változik, a törzsbetétek értéke sem. Ebből következően egyértelmű, hogy egy üzletrész visszavásárlása egy törzsbetét megszerzését jelenti. Mivel többszöri üzletrész visszavásárlásakor […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
