Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. október 29-én (334. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6818

[…] faktorálócéggel. Ha nem faktorálás, akkor viszont követelésengedményezés, méghozzá ellenérték fejében.Nézzük meg a követelés-faktorálás, illetve a követelés-engedményezés könyvelési tételeit:Faktorálás esetén a Ptk. szerint a faktor meghatározott pénzösszeget fizet, amelyet az adósnál (a követelést átengedőnél) a faktorral szembeni kötelezettségként kell kimutatni, mint pénzkölcsönt (T 384 – K 4512). A faktorált követelést a könyvekből nem szabad kivezetni (nem történt értékesítés), de az analitikus nyilvántartáson fel kell jegyezni, hogy a rendelkezési jogot a faktornak átengedték.Amikor a faktor felé a követelés kötelezettje teljesít, a befolyt pénz a faktornál van, amelyről a faktor az adóst értesíti. A pénzkölcsön törlesztése – a faktorszerződés alapján – beszámítással megtörténhet (T 4512 – K 311), elszámolásra kerülhet a kamat is, vagy külön tételben történő fizetéssel (T 8722 – K 384), vagy – ha a követelés összege több, mint a kölcsön összege – beszámítással (T 8722 – K 311).Ha a kötelezett az esedékességkor nem teljesít, a faktor jogosult visszkereseti jogának érvényesítésére, azaz visszaengedményezi a követelést, és erről értesíti a kötelezettet. Az adós köteles a kapott pénzkölcsönt visszafizetni (T 4512 – K 384) és a kamatot megfizetni (T 8722 – K 384), a követelés analitikus nyilvántartásán a faktorálásra utalást törölni.A követelés engedményezése – a kérdésben leírt esetben – ellenérték fejében történő engedményezésként (követelésértékesítésként) számolandó el. Könyvelése az engedményezőnél (a kérdező társaságnál):– a követelés eladási ára (a kérdés alapján megegyezik a kötelezettet terhelő összeggel): […]