Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt
Kérdés
A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. május 26-án (346. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6995
[…] közeli hozzátartozók-e vagy nem (feltételezzük, hogy nem). A Tao-tv. 3. §-a 23. pontjának a) alpontja alapján az egyik magánszemély (50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal) kapcsolt vállalkozásnak minősül az ingatlan megvétele során. Emiatt a Tao-tv. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a szokásos piaci ár (az illeték alapjaként meghatározott ár) és az alkalmazott ellenérték (a magánszemélyek által fizetett ár) közötti különbözet arányos összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. (A kérdésben nincs szó az áfáról, feltételezzük, hogy az ingatlan értékesítése jogszerűen volt áfamentes!)A zrt.-nél a bérleti díjból befolyó bevételt árbevételként kell elszámolni, az része az adózás előtti eredménynek.A magánszemély tulajdonosok az ingatlan vételáraként az ingatlan piaci értékének csak negyedrészét fizették meg. Az igaz, hogy az ingatlan kétévi bevételéről az eladó javára lemondtak, de ennek a szerzési értékre nincsen sem növelő, sem csökkentő hatása, de nincs hatása a magánszemélyek adóalapjára sem.A kivetett illeték alapja viszont egyértelművé tette, hogy a magánszemélyek által megszerzett ingatlan piaci értéke meghaladja a vételárat. Így a piaci érték és a vételár különbözetéhez a magánszemélyek térítés nélkül jutottak hozzá, akkor is, ha azt árengedmény formájában adta az eladó. Ez a különbözet az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján nem pénzben megszerzett bevételnek minősül, amelyből a megfizetett […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. május 26-án (346. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6995
[…] közeli hozzátartozók-e vagy nem (feltételezzük, hogy nem). A Tao-tv. 3. §-a 23. pontjának a) alpontja alapján az egyik magánszemély (50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal) kapcsolt vállalkozásnak minősül az ingatlan megvétele során. Emiatt a Tao-tv. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a szokásos piaci ár (az illeték alapjaként meghatározott ár) és az alkalmazott ellenérték (a magánszemélyek által fizetett ár) közötti különbözet arányos összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. (A kérdésben nincs szó az áfáról, feltételezzük, hogy az ingatlan értékesítése jogszerűen volt áfamentes!)A zrt.-nél a bérleti díjból befolyó bevételt árbevételként kell elszámolni, az része az adózás előtti eredménynek.A magánszemély tulajdonosok az ingatlan vételáraként az ingatlan piaci értékének csak negyedrészét fizették meg. Az igaz, hogy az ingatlan kétévi bevételéről az eladó javára lemondtak, de ennek a szerzési értékre nincsen sem növelő, sem csökkentő hatása, de nincs hatása a magánszemélyek adóalapjára sem.A kivetett illeték alapja viszont egyértelművé tette, hogy a magánszemélyek által megszerzett ingatlan piaci értéke meghaladja a vételárat. Így a piaci érték és a vételár különbözetéhez a magánszemélyek térítés nélkül jutottak hozzá, akkor is, ha azt árengedmény formájában adta az eladó. Ez a különbözet az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján nem pénzben megszerzett bevételnek minősül, amelyből a megfizetett […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
