Szellemi termék vagy kísérleti fejlesztés
Kérdés
Társaságunk saját szoftverfejlesztéssel foglalkozik, a fejlesztést saját alkalmazottak és külső szoftverfejlesztő végzi. Társaságunk az ezzel kapcsolatos költségeit kísérleti fejlesztésként számolja el. A szoftver már használható és értékesíthető, de folyamatos fejlesztés alatt van, a felmerülő igények és saját ötletek alapján. Ez évben a szoftverrel kapcsolatban már létrejöttek szerződések, amelyek tárgya: szoftverlicenc biztosítása, frissítések rendelkezésre bocsátása, technikai konzultációs lehetőség biztosítása (a szoftver tulajdonjogát társaságunk nem adja át). Az ügyféligények szerint olyan funkciókat fejlesztettünk ki, amelyek a többi ügyfél számára nem elérhetők, de a funkciókhoz való licenchozzáférés a későbbiekben értékesíthető más ügyfeleknek is. Kérdések a számviteli elszámolással kapcsolatban: A kísérleti fejlesztésből szükséges-e átvezetni a szellemi termékek közé a fejlesztett szoftver értékét? A további, folyamatos fejlesztések költségeit hogyan lehet elszámolni, aktiválni? Az egyes, külön-külön kifejlesztett funkciókat lehet-e külön-külön aktiválni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. január 26-án (359. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7206
[…] – mint szellemi termék – előállítása termelőtevékenység és nem kísérleti fejlesztés.Az innovációs törvény szerint a kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változások, amelyeket termékekben, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változások fejlesztésnek minősülnek, illetve ha e változások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik. Ezen törvényi előírást az ügyféligényekre történő fejlesztéseknél mindenképpen számításba kell venni.Az innovációs törvény fogalmait, értelmező rendelkezéseit az adótörvények is, a számviteli törvény is kötelezően alkalmazandónak tekintik.Az innovációs törvény szerinti kísérleti fejlesztési tevékenység költségeit az általános számviteli előírások szerint kell a költségnem-számadásban – célszerűen elkülönítetten – kimutatni. Az Szt. 25. §-ának (4) és (5) bekezdése csak az aktiválásra kerülő kísérleti fejlesztést szabályozza. Amennyiben a szoftverfejlesztés költségeitől a szoftver-előállítás költségei a tevékenység során nem választhatók el, akkor az együtt is kezelhető, de a szoftverfejlesztés befejezésekor meg kell határozni a szoftver-előállítás költségeit, és azt mint szellemi terméket az immateriális javak között elkülönítetten kell kimutatni, majd a használatbavétel után terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásával a kimutatott értéket csökkenteni. A szoftvertermék előállítási költségének meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a kísérleti fejlesztés aktivált értékében csak azokat a költségeket lehet figyelembe venni, amelyek az aktiválásra kerülő szoftver értékében nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék (szoftver) piaci árát meghaladják. Éppen ezért előfordulhat, hogy a kísérleti fejlesztésnek nem lesz aktivált értéke.A leírtak a szoftverek saját célú hasznosítására vonatkoznak. A kérdés szerint azonban a szoftvereket mások is hasznosítják. A hasznosítás módjára a kérdésben nincs utalás. A hasznosítás történhet a szoftver sokszorosítása után az adott szoftver átadásával, értékesítésével (a tulajdonjog fenntartásával), illetve bérbeadásával. Ez azért fontos, mert meghatározza a mások által hasznosított szoftver nyilvántartási módját mind a szoftvert átadónál (eladott, bérbe adott), mind a szoftvert átvevőnél (vásárolt, bérbe vett), de az ellenérték árbevételkénti elszámolásának gyakoriságát, összegszerűségét is (egyszer vagy időszakonként).Az első kérdésre így a válasz az, hogy a szoftverfejlesztés befejezésekor, amikor a szoftver hasznosítható, akkor a kísérleti fejlesztés költségeit, az Szt. 25. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, vagy a szoftver bekerülési értékében kell számításba venni, vagy a kísérleti […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. január 26-án (359. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7206
[…] – mint szellemi termék – előállítása termelőtevékenység és nem kísérleti fejlesztés.Az innovációs törvény szerint a kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változások, amelyeket termékekben, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változások fejlesztésnek minősülnek, illetve ha e változások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik. Ezen törvényi előírást az ügyféligényekre történő fejlesztéseknél mindenképpen számításba kell venni.Az innovációs törvény fogalmait, értelmező rendelkezéseit az adótörvények is, a számviteli törvény is kötelezően alkalmazandónak tekintik.Az innovációs törvény szerinti kísérleti fejlesztési tevékenység költségeit az általános számviteli előírások szerint kell a költségnem-számadásban – célszerűen elkülönítetten – kimutatni. Az Szt. 25. §-ának (4) és (5) bekezdése csak az aktiválásra kerülő kísérleti fejlesztést szabályozza. Amennyiben a szoftverfejlesztés költségeitől a szoftver-előállítás költségei a tevékenység során nem választhatók el, akkor az együtt is kezelhető, de a szoftverfejlesztés befejezésekor meg kell határozni a szoftver-előállítás költségeit, és azt mint szellemi terméket az immateriális javak között elkülönítetten kell kimutatni, majd a használatbavétel után terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásával a kimutatott értéket csökkenteni. A szoftvertermék előállítási költségének meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a kísérleti fejlesztés aktivált értékében csak azokat a költségeket lehet figyelembe venni, amelyek az aktiválásra kerülő szoftver értékében nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék (szoftver) piaci árát meghaladják. Éppen ezért előfordulhat, hogy a kísérleti fejlesztésnek nem lesz aktivált értéke.A leírtak a szoftverek saját célú hasznosítására vonatkoznak. A kérdés szerint azonban a szoftvereket mások is hasznosítják. A hasznosítás módjára a kérdésben nincs utalás. A hasznosítás történhet a szoftver sokszorosítása után az adott szoftver átadásával, értékesítésével (a tulajdonjog fenntartásával), illetve bérbeadásával. Ez azért fontos, mert meghatározza a mások által hasznosított szoftver nyilvántartási módját mind a szoftvert átadónál (eladott, bérbe adott), mind a szoftvert átvevőnél (vásárolt, bérbe vett), de az ellenérték árbevételkénti elszámolásának gyakoriságát, összegszerűségét is (egyszer vagy időszakonként).Az első kérdésre így a válasz az, hogy a szoftverfejlesztés befejezésekor, amikor a szoftver hasznosítható, akkor a kísérleti fejlesztés költségeit, az Szt. 25. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, vagy a szoftver bekerülési értékében kell számításba venni, vagy a kísérleti […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
