Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása
Kérdés
A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 13-án (363. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7270
[…] között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.A hivatkozott törvényi előírásból következik a kérdésekre a válasz:A "megszerzésének időpontjára megállapított szokásos piaci érték" a kft. esetében a visszavásárolt üzletrésznek a benn maradó tagoknak történő átadásakori piaci érték, jellemzően az ezen időponttal (mint mérlegfordulónappal) elkészített közbenső mérleg szerinti saját tőkének az üzletrész névértékére jutó része. [Az Szt. 21. §-ának (7) bekezdése szerint a legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Ebből az következhet, ha kft. beszámolójának mérlegfordulónapja december 31-e, akkor az elfogadott beszámoló mérlege szerinti saját tőke a kft. piaci értékeként a tárgyévet követő év június 30-ig elfogadható, és ez esetben közbenső mérleget nem kell készíteni.]A kérdés szerint a visszavásárolt üzletrész (értékpapír) megszerzésére a magánszemélyeknél fordított kiadás a névértéknek megfelelő összegű vételár lesz. Így a magánszemélyeknek az értékpapírszerzéshez kapcsolódó jövedelme az eladott üzletrész piaci értéke (az üzletrész névértékére jutó saját tőke értéke) és a névérték közötti különbözet lesz. A magánszemélyek jövedelme – a tagsági viszonyból következően – az Szja-tv. 28. §-ának (7) bekezdése alapján egyéb jövedelem, amelyet 15 százalékos személyi jövedelemadó terhel. Ezt a társaságnak kell megállapítania, bevallania és befizetnie. (Mivel a személyi jövedelemadót az értékpapír értékéből nem lehet levonni, azt a magánszemélynek kell a társasághoz befizetnie.)Az értékpapír-juttatás egyéb jövedelemnek minősülő értéke alapján a társaságot egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli [Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján], mértéke 2017. január 1-től 22 százalék.A Tao-tv. 3. számú mellékletének B/3. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó ... vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja ... részére személyi jellegű egyéb kifizetésként […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. április 13-án (363. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7270
[…] között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.A hivatkozott törvényi előírásból következik a kérdésekre a válasz:A "megszerzésének időpontjára megállapított szokásos piaci érték" a kft. esetében a visszavásárolt üzletrésznek a benn maradó tagoknak történő átadásakori piaci érték, jellemzően az ezen időponttal (mint mérlegfordulónappal) elkészített közbenső mérleg szerinti saját tőkének az üzletrész névértékére jutó része. [Az Szt. 21. §-ának (7) bekezdése szerint a legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Ebből az következhet, ha kft. beszámolójának mérlegfordulónapja december 31-e, akkor az elfogadott beszámoló mérlege szerinti saját tőke a kft. piaci értékeként a tárgyévet követő év június 30-ig elfogadható, és ez esetben közbenső mérleget nem kell készíteni.]A kérdés szerint a visszavásárolt üzletrész (értékpapír) megszerzésére a magánszemélyeknél fordított kiadás a névértéknek megfelelő összegű vételár lesz. Így a magánszemélyeknek az értékpapírszerzéshez kapcsolódó jövedelme az eladott üzletrész piaci értéke (az üzletrész névértékére jutó saját tőke értéke) és a névérték közötti különbözet lesz. A magánszemélyek jövedelme – a tagsági viszonyból következően – az Szja-tv. 28. §-ának (7) bekezdése alapján egyéb jövedelem, amelyet 15 százalékos személyi jövedelemadó terhel. Ezt a társaságnak kell megállapítania, bevallania és befizetnie. (Mivel a személyi jövedelemadót az értékpapír értékéből nem lehet levonni, azt a magánszemélynek kell a társasághoz befizetnie.)Az értékpapír-juttatás egyéb jövedelemnek minősülő értéke alapján a társaságot egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli [Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján], mértéke 2017. január 1-től 22 százalék.A Tao-tv. 3. számú mellékletének B/3. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó ... vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja ... részére személyi jellegű egyéb kifizetésként […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
