Műtrágya-előállítás iparűzésiadó-alapjának meghatározása
Kérdés
Társaságunk egy vállalkozóval szerződést kötött műtrágyák bérmunkában történő előállítására. A beszerzett alapanyagokat változatlan formában adjuk át gyártásra, oly módon, hogy a tulajdonjog társaságunké marad. A vállalkozó az átadott alapanyagokat előre kidolgozott receptúrák alapján, szigorú technológiai előírások betartása mellett összekeveri oly módon, hogy az összekeverés után egy új termék jön létre, amelyet mennyiségi elszámolás után átad társaságunknak. Így az előállított új termékek tulajdonjoga is a társaságunké. Az új termékek előállításáért társaságunk bérmunkadíjat fizet. Mikor járunk el helyesen az iparűzési adó alapjának meghatározásakor? Ha a bérgyártásra változatlan formában átadott alapanyagok értékével és a bérmunkadíj összegével az áruk értékét megnöveljük, és az új terméket ezen a megnövelt értéken vesszük nyilvántartásba áruként, majd értékesítéskor számoljuk el elábéként? Ha a számlázott bérmunkadíjat anyagjellegű szolgáltatásként könyveljük, az átadott alapanyagok értékét anyagköltségként számoljuk el, majd az anyagköltség és a szolgáltatási díj összevonásával kapott önköltségen saját termelésű készletként készletre vesszük, és mint saját termelésű készletet értékesítjük?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. június 15-én (367. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7333
[…] megvásárolja (még akkor is, ha az ellenértéket nem fizeti meg) azzal, hogy a társaság által megrendelt módon előállított műtrágyát a társaság a vállalkozótól megveszi (ez a garancia). Ez esetben a kérdező társaság a megvett alapanyagot készletre veszi (T 21-22, 466 – K 454), majd értékesíti a vállalkozó felé (T 311 – K 91-92, 467 és T 814 – K 21-22). A vállalkozó pedig a már előállított műtrágyát számlázza a társaság felé, könyvelés a társaságnál: T 261, 466 – K 454. A társaság a 311. és a 454. számlákat összevezeti, majd a különbözetet pénzügyileg rendezi. Ha a műtrágyát értékesíti, akkor annak a beszerzési értékét (a 261. számlán lévő összeget) az eladott áruk beszerzési értékeként számolja el. Így az iparűzési adó alapja csak a műtrágya eladási ára és a bekerülési értéke közötti különbözet lesz.A fentiek azonban a kérdező társaságban nem fogalmazódtak meg. Az alapanyagokat nem értékesíti a társaság, a műtrágyát nem vásárolja meg, a termék-előállításért fizetett összeget pedig bérmunkadíjként nevesítik.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat. A kérdés szerint a vállalkozó munkája eredményeként az alapanyagok értéke nem nő, hanem új termék jön létre (a kérdésben is új termékről van szó), így a bérmunkadíj számvitelileg értelmezhetetlen.A kérdező társaság az iparűzési adó alapjának meghatározására kétféle lehetőséget vetett fel. Mind a kettő eltér a fentiekben már leírt, helyesnek tartott megoldástól. Kevésbé törvényellenes a második variáció, amikor a vállalkozónak […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. június 15-én (367. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7333
[…] megvásárolja (még akkor is, ha az ellenértéket nem fizeti meg) azzal, hogy a társaság által megrendelt módon előállított műtrágyát a társaság a vállalkozótól megveszi (ez a garancia). Ez esetben a kérdező társaság a megvett alapanyagot készletre veszi (T 21-22, 466 – K 454), majd értékesíti a vállalkozó felé (T 311 – K 91-92, 467 és T 814 – K 21-22). A vállalkozó pedig a már előállított műtrágyát számlázza a társaság felé, könyvelés a társaságnál: T 261, 466 – K 454. A társaság a 311. és a 454. számlákat összevezeti, majd a különbözetet pénzügyileg rendezi. Ha a műtrágyát értékesíti, akkor annak a beszerzési értékét (a 261. számlán lévő összeget) az eladott áruk beszerzési értékeként számolja el. Így az iparűzési adó alapja csak a műtrágya eladási ára és a bekerülési értéke közötti különbözet lesz.A fentiek azonban a kérdező társaságban nem fogalmazódtak meg. Az alapanyagokat nem értékesíti a társaság, a műtrágyát nem vásárolja meg, a termék-előállításért fizetett összeget pedig bérmunkadíjként nevesítik.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat. A kérdés szerint a vállalkozó munkája eredményeként az alapanyagok értéke nem nő, hanem új termék jön létre (a kérdésben is új termékről van szó), így a bérmunkadíj számvitelileg értelmezhetetlen.A kérdező társaság az iparűzési adó alapjának meghatározására kétféle lehetőséget vetett fel. Mind a kettő eltér a fentiekben már leírt, helyesnek tartott megoldástól. Kevésbé törvényellenes a második variáció, amikor a vállalkozónak […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
