Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. augusztus 17-én (370. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7379

[…] beszámolót a Korm. rendelet 3. §-a alapján a felszámolás kezdőnapját megelőző napra kell elkészíteni, letétbe helyezni, közzétenni a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegének fordulónapját követő 30 napon belül.A Korm. rendelet 4. §-ának (6) bekezdése szerint, amennyiben a társaság a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően – a gazdasági tevékenység észszerű befejezése érdekében – vállalkozási tevékenységet folytat, illetve várható a felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezése, akkor az Szt. 160. §-ában foglaltakat alkalmazni kell, azaz az egységes számlakeret előírásai szerint kell a könyvviteli nyilvántartást vezetni.A Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege alapján a felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít. A nyitó felszámolási mérleg abban tér el a zárómérlegtől, hogy a nyitó felszámolási mérlegben elkülönítetten kell kimutatni– az eszközoldalon a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékét,– a forrásoldalon azok ezzel az értékkel egyező forrását, mint kötelezettséget (ha ez a kötelezettségek között nem szerepel, akkor a saját tőke valamely elemének csökkentésével kell a kötelezettséget kimutatni).Az előbbiek szerint elkészített nyitó felszámolási mérleg és az azt alátámasztó leltár alapján kell a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni. A könyvviteli nyilvántartásokon – a nyitó tételek könyvelése után – rögzíteni kell a Korm. rendelet 5. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint végrehajtott követelés-kötelezettség módosításokat, továbbá a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teljesítésére felhasználható – a felszámolási nyitómérlegben nem szereplő – vagyoni eszközök értékét, a céltartalék megszüntetését, a vagyoni eszközök terven felüli értékcsökkenését, értékvesztését.A felszámoló által végrehajtott követelés-kötelezettség módosítások, továbbá az eszközminősítések hatását (ideértve azok felértékelésének a hatását is) a felszámolási eredménnyel szemben kell módosítani. A módosítás történhet úgy, hogy az eszközök-források értékének változását a kettős könyvvitel alkalmazásával– az általános előírások alapján a változással érintett költség-ráfordítás, illetve árbevétel, bevétel számlával szemben, vagy– az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elkülönített felszámolási eredményszámlával szemben, vagy– a saját tőkén belül elkülönített felszámolási eredményszámlával szemben.(Az utóbbi két megoldás egy összegben tartalmazza a könyvelés után a felszámoló által a felszámolási nyitómérlegben végrehajtott korrekciók saját tőkét érintő hatását! De ezzel nem egyezik meg a felszámolási zárómérleg szerinti adózott eredmény!)A Korm. rendelet 5. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltak könyvelése után a nyitóadatok és az előbbiekben említett korrekciók összevont értékét tartalmazó eszköz- és forrásszámlák adatai alapján elkészíthető (bár jogszabály a készítését nem írja elő) a felszámoló által is elfogadott "korrigált nyitó felszámolási mérleg".A nyitó felszámolási mérleg elkészítése után a módosított eszközök és források változását jelentő gazdasági eseményeket (ideértve a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolását is) a könyvviteli nyilvántartásokban a valóságnak megfelelően, folyamatosan, naprakészen, áttekinthető módon kell bizonylatolni, elszámolni és nyilvántartani.A leírtakból következik, hogy ha a felszámoló a felszámolási nyitómérlegben kimutatott immateriális javakat, tárgyi eszközöket a várhatóan megtérülő összegre felértékelte, vagy piaci értéken felvette a felszámolási nyitómérlegben nem szereplő eszközöket (a felértékelésből származó különbözet a felszámolási eredmény részeként kimutatásra került), akkor az így felértékelt (visszaértékelt) eszközöknél is a felszámolás alatt az értékcsökkenési leírást – külön rendelkezés hiányában – a számviteli törvény előírásai szerint kell megállapítani […]