Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele


Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. január 11-én (378. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7501

[…] tárgyi eszköz jogszerűen, az Szt előírásainak megfelelően szerepel a befektetett eszközök között, addig a saját tulajdonú ingatlan értékesítéséből befolyó bevételt az egyéb bevételek között kell kimutatni.Már itt meg kell jegyezni, az Szt.-ben nincs olyan előírás, hogy a tárgyi eszközt értékesítés előtt a készletek közé át kell vezetni.A saját tulajdonú ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása indokolja azt, hogy a cég a saját tulajdonú ingatlant a tárgyi eszközök között mutassa ki. A bérbeadás útján történő hasznosítás esetén bérleti díjat szed a bérbeadó (a bérleti díjat árbevételként számolja el). Ha a bérbe adott saját tulajdonú ingatlant értékesíti a cég (akár az értékesítés időpontjáig szedi a bérleti díjat, akár azt megelőzően megszünteti), az tárgyieszköz-értékesítésnek minősül, és az ellenértéket egyéb bevételként kell elszámolni.A kérdésben a saját célra fenntartott székhelyet jelölte meg a kérdező. Ha a székhely a cég központját jelöli, ahol a cég munkatársai dolgoznak, a központi ügyintézés helye, akkor az az ingatlan saját célú hasznosítását jelenti. Ha csak székhelyszolgáltató szerepe van, akkor vitatható a saját célú hasznosítás!Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, akkor ezt az ingatlant nem szabad a tárgyi eszközök között kimutatni. Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján, amennyiben egy eszköz (az ingatlan) használata, rendeltetése a beszerzéskori besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, annak besorolását meg kell változtatni, az eszközt – legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan – át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök (a készletek) közé.A rendeltetésszerűen a tárgyi eszközök között nyilvántartott eszközöket jellemzően akkor kell […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.