Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. április 26-án (384. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7588

[…] számlacsoportban,= a felmerült munkabér és járulékai az 54. és 56. számlacsoportban,= a közvetlenül felmerült személyi jellegű egyéb kifizetések az 55. számlacsoportban,– az üdülőben biztosított reggeli közvetlen költségei:= a felhasznált étkezési anyagok, nyersanyagok, italok, továbbá a felhasznált energia értéke az 51. számlacsoportban,= a reggeli előállításához igénybe vett szolgáltatások költségei (ideértve a reggeli beszállításának a költségeit is) az 52. számlacsoportban,= a reggeli elkészítésével, felszolgálásával foglalkozók (szakácsok, felszolgálók, konyhai személyzet stb.) elszámolt munkabére és annak járulékai az 54. és 56. számlacsoportban, továbbá a közvetlenül felmerült személyi jellegű egyéb kifizetések az 55. számlacsoportban;– az üdülőhelyiségek (szobák) közvetlen költségei:= a szobabútorok terv szerinti értékcsökkenési leírása (ideértve a használatbavételkori egy összegben történő leírást is) az 57. számlacsoportban,= a tárgyi eszköznek nem minősülő szobabútorok, ágytartozékok, függönyök, fürdőszoba-tartozékok stb. bekerülési értéke az 51. számlacsoportban,= az üdülőhelyiségek karbantartásának, takarításának, üzemeltetésének költségei: anyagköltségek az 51. számlacsoportban, igénybe vett szolgáltatások az 52. számlacsoportban, bérköltség és járulékai az 54. és 56. számlacsoportban, közvetlenül felmerült személyi jellegű egyéb kifizetés az 55. számlacsoportban.Indokolt a felsorolt költségeket az egyes számlacsoportokon (számlákon) belül elkülönítetten könyvelni. Célszerű havonta, de legalább negyedévenként megállapítani a felsorolt költségek rész-, illetve együttes összegét, majd azokat a saját előállítású eszközök aktivált értékeként, mint saját üdülőszolgáltatást, a vásárolt készletek között állományba venni (T 271 – K 582), a vásárolt készletek között állományba vett szolgáltatás értékét kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között, de elkülönített számlára átvezetni (T 554 – K 271).Tekintettel azonban arra, hogy az üdültetési szolgáltatás meg nem térített része egyrészt adóköteles, másrészt nem csak a munkavállalók veszik igénybe, azt igénybe vehetik térítés ellenében vagy anélkül kívülállók is, továbbá a szakszervezet, a szövetkezet tagjai, hozzátartozói is. További szempont, hogy az Szja-tv. szerint az üdültetési szolgáltatás szokásos piaci értékét kell az adóalap megállapítása során számításba venni. Feltételezhetően a saját üdülőszolgáltatás közvetlen önköltségénél az üdültetési szolgáltatás piaci értéke magasabb, legalább a közvetlen önköltségre jutó haszon (fel nem osztható költségek együttes) összegével, valamint a haszonnal növelt közvetlen önköltségre jutó áfával. További problémát jelent az is, hogy az üdülő kihasználása szezonális, a ki nem használt időszakra jutó költségeket hol vegyék figyelembe. (Ez utóbbira – egyéb jogszabályi előírás hiányában – csak az lehet a válasz, hogy a kihasználhatatlan szobákkal kapcsolatos költségekre a kihasználás időszaka bevételének kell fedezetet nyújtania.)Az előző bekezdésben foglaltak megoldása érdekében célszerű, ha naponként megállapítják az üdülőben lévő, ténylegesen igénybe vett szobák áfát is magában foglaló kalkulált fogyasztói árát, majd könyvvitelen kívül az igénybevevők (munkavállalók, szakszervezeti, szövetkezeti tagok, kívülállók) szerint csoportosítva, elkülönítetten göngyölítve kimutatják az üdültetési szolgáltatás piaci értékét.A magánszemélyeknek juttatott jövedelem közterheinek a megállapításához havonta indokolt könyvelni, ha csak munkavállalók vannak az üdülőben, és térítést nem fizetnek:– az üdülési hozzájárulás szokásos piaci értékét (ami az áfát is magában foglalja), ha annak értéke a keretösszeget munkavállalónként nem haladja meg, akkor könyvelendő, mint béren kívüli juttatás: T 551 – K 554;– kapcsolódóan könyvelendő a szokásos piaci érték alapján a fizetendő áfa: T 551 – K 467;– az adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó (T 551 – K 462) és egészségügyi hozzájárulás (T 562 – K 463-10);– ha az üdülési szolgáltatás áfát is magában foglaló szokásos piaci értéke magánszemélyenként meghaladja a keretösszeget, a meghaladó rész könyvelése az egyes meghatározott juttatások közé: T 552 – K 554;– a meghaladó rész szokásos piaci értéke alapján fizetendő áfa: T 552 – K 467;– kapcsolódóan könyvelendő a meghaladó rész adóalapnak minősülő összege után fizetendő személyi jövedelemadó (T 552 – K 462), egészségügyi hozzájárulás (T 562 – K 463-10);– az üdülési szolgáltatás közvetlen önköltségének átvezetése: T 554 – K 271;– kapcsolódóan az 554. számlán maradó egyenleg rendezése:= ha a szokásos piaci érték a több: T 554 – K 9699,= ha az üdülési szolgáltatás közvetlen önköltsége a több: T 8699 – K 554.Ha a munkavállalók az üdülési szolgáltatás igénybevételéért térítési díjat fizetnek, a térítési díjat árbevételként kell elszámolni, a térítési díjnak megfelelő összeggel pedig elsődlegesen az 552. számlára, majd az 551. számlára átvezetett összeget kell csökkenteni (ezzel arányosan az adóalapot is), majd korrigálni kell a közvetlen önköltség átvezetését is. Könyvelés:– a munkavállalók által fizetett térítési díj: T 311, 384, 471 – K 91-92, 467;– a térítési díjjal azonos összegben az üdülési szolgáltatás áfát is magában foglaló szokásos piaci értékének visszavezetése: T 554 – K 552, 551;– kapcsolódóan a szokásos piaci érték alapján fizetett […]