Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. szeptember 26-án (412. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8022

[…] kifizetéséről.Figyelembe kell venni – az előbbieken túlmenően – az Szt. 39. §-a (4) bekezdésében előírtakat is. Osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.Ha az előbbiek figyelembevételével döntöttek az osztalékelőleg fizetéséről, név szerint meghatározva a tagoknak járó bruttó összeget, a bruttó összeget terhelő levonásokat és a nettó összeget.Az Szja-tv. 66. §-a alapján egyértelmű, hogy az osztalékelőleg a magánszemély olyan jövedelme, amelyet a kifizetésekor személyi jövedelemadó terhel, de terheli a szociális hozzájárulási adó is.A Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján adófizetési kötelezettség keletkezik az osztalék (Szja-tv. 66. §-a) adóztatható része után. Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének hatálya alá azonban nemcsak az osztalék tartozik, a bekezdés b) pontja szerint az osztalékelőleg is. Nincs külön előírás az osztalékelőleg adóztatására, illetve nem adóztatására. Mivel az osztalékelőleg az adóévben várható osztalékra tekintettel az adott évben kapott bevételnek minősül, a szociális hozzájárulási adóját is az adott évben, a kifizetéskor kell megállapítani, a kifizetéskor érvényes adómértékkel számolva. Tekintettel arra, hogy 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 százalék, a 2019. II. félévében kifizetésre kerülő osztalékelőlegből is 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell […]