Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre
Kérdés
Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. március 5-én (421. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8145
[…] amely a forrásoldalon a Tartalék része.Az áttéréskori nyitómérleg elkészítését követő nyitás után a tartalékban figyelembe vett tételek (idesoroltak a saját termelésű készletek is) összegét el kell számolni egyéb bevételként az eredménytartalékkal szemben.A leírtakból az következik, hogy az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréskor nem lehet kimutatni a saját termelésű készletek állományváltozását. Így az áttérés előtti saját termelésű készletet – nyilvántartási értékén – nyitás után a vásárolt készletek között kell kimutatni, amelynek – előbbiek szerinti – bekerülési értékét az értékesítéskor az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni.A saját termelésű készlet tehát az áttérés után vásárolt készlet lesz, amellyel kapcsolatosan nem árbevételt, hanem egyéb bevételt kell kimutatni. Így a vásárolttá átminősített készlet értékesítésekor az áfa nélküli eladási ár is megjelenik bevételként (árbevételként). Ebből következően az egyszeres ráfordítással szemben kétféle jogcímen jelenik meg a bevétel. Jogos a kérdés, lehet-e valamelyik bevételi tétel az előbbiek közül társaságiadóalap-módosító tétel?A Tao-tv. 7. §-a szerinti adózás előtti eredményt csökkentő tételek között azonban ilyen jogcímen tételt nem találunk. De nincs csökkentő tétel az adóalap-módosítás különös szabályainál sem. [A Tao-tv. 16. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre való áttéréshez kapcsolódik!]Az előbbiekből az következik, hogy a vásárolt készletté átminősített saját termelésű készletekkel kapcsolatosan egyéb bevételként, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. március 5-én (421. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8145
[…] amely a forrásoldalon a Tartalék része.Az áttéréskori nyitómérleg elkészítését követő nyitás után a tartalékban figyelembe vett tételek (idesoroltak a saját termelésű készletek is) összegét el kell számolni egyéb bevételként az eredménytartalékkal szemben.A leírtakból az következik, hogy az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréskor nem lehet kimutatni a saját termelésű készletek állományváltozását. Így az áttérés előtti saját termelésű készletet – nyilvántartási értékén – nyitás után a vásárolt készletek között kell kimutatni, amelynek – előbbiek szerinti – bekerülési értékét az értékesítéskor az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolni.A saját termelésű készlet tehát az áttérés után vásárolt készlet lesz, amellyel kapcsolatosan nem árbevételt, hanem egyéb bevételt kell kimutatni. Így a vásárolttá átminősített készlet értékesítésekor az áfa nélküli eladási ár is megjelenik bevételként (árbevételként). Ebből következően az egyszeres ráfordítással szemben kétféle jogcímen jelenik meg a bevétel. Jogos a kérdés, lehet-e valamelyik bevételi tétel az előbbiek közül társaságiadóalap-módosító tétel?A Tao-tv. 7. §-a szerinti adózás előtti eredményt csökkentő tételek között azonban ilyen jogcímen tételt nem találunk. De nincs csökkentő tétel az adóalap-módosítás különös szabályainál sem. [A Tao-tv. 16. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre való áttéréshez kapcsolódik!]Az előbbiekből az következik, hogy a vásárolt készletté átminősített saját termelésű készletekkel kapcsolatosan egyéb bevételként, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
