Alvállalkozói teljesítés – projektelszámolás
Kérdés
A 2020. január 1-jétől életbe lépő projektelszámolásokkal kapcsolatban két kérdésem van.
1. Egy építőipari vállalkozás generálkivitelezési és építési-szerelési munkáihoz alvállalkozókat vesz igénybe. Ezekkel az alvállalkozókkal sok esetben nem éven belül számol el a munka összetettsége miatt, hanem sokszor éven túl. A szerződésben nem állapodnak meg részszámlázásban, ezért teljesítésigazolás és számla a munka elvégzésével készül el. Helyesen járunk-e el, ha az összemérés elvére és a jogszabályváltozás céljára tekintettel a projekt teljesítési fokának arányában számoljuk el az adott évre vonatkozó, nem számlázott, teljesítésigazolással nem rendelkező alvállalkozói teljesítéseket az igénybe vett szolgáltatások között?
2. A számviteli törvény biztosít-e lehetőséget arra, hogy egy vállalkozás számviteli politikájában az egyedi termék teljesítési fokának vagy/és a szériatermék készültségi fokának meghatározására többfajta módszert dolgozzon ki?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. szeptember 10-én (431. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8302
[…] elhatárolni.A kérdés szerint az alvállalkozóval kötött szerződés szerint az alvállalkozó a teljesítését az általa elvállalt munka befejezésekor (tehát amikor az elvégzett munkát a kérdező cég átvette) számlázza, sok esetben a tárgyévet követően. Ez esetben az építőipari vállalkozó, mint az alvállalkozó megrendelője, a tárgyévhez kapcsolódóan nem kap az alvállalkozótól számlát, nincs mit könyvelnie, nem jelenik meg a költségei között sem.A számviteli törvény tartalmazza a teljesítési fok értelmező rendelkezését is. A teljesítési fok meghatározása során nyilvánvalóan tekintettel kell lenni a nem számlázott alvállalkozói teljesítésekre is. Ezért a teljesítési fok meghatározása során ténylegesen elvégzett munkáknak csak az építőipari vállalkozó által, illetve a már számlázó alvállalkozók által elvégzett munkákat lehet tekinteni, számításba venni. Ezzel biztosítható, ha a nem számlázó alvállalkozók által elvégzett munkák is számlázásra kerültek a megrendelő felé, akkor a teljesítésifok-meghatározás leírt módja mellett az árbevételként elszámolt összeg a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben csökkenni fog.A számviteli törvény meghatározta a teljesítési fok, de a készültségi fok fogalmát is. A teljesítési fok az elvégzett teljesítményhez (valójában a költségekhez) igazítja a számlázott árbevételt, ezzel kizárja a befejezetlen termelés kimutatásának a lehetőségét, jellemzően év végén.A készültségi fok a befejezetlen termelés (szolgáltatás) készültségének a mértéke. A készültségi fok segítségével valójában a befejezetlen termelés (szolgáltatás) készletre vételi értékét lehet meghatározni a számviteli politikában meghatározott módszer szerint. Mivel a saját tevékenység készletre vételi értéke az önköltségszámítás módszerével is meghatározható, az eddigiekhez hasonlóan ez a módszer a jövőben is alkalmazható. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. szeptember 10-én (431. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8302
[…] elhatárolni.A kérdés szerint az alvállalkozóval kötött szerződés szerint az alvállalkozó a teljesítését az általa elvállalt munka befejezésekor (tehát amikor az elvégzett munkát a kérdező cég átvette) számlázza, sok esetben a tárgyévet követően. Ez esetben az építőipari vállalkozó, mint az alvállalkozó megrendelője, a tárgyévhez kapcsolódóan nem kap az alvállalkozótól számlát, nincs mit könyvelnie, nem jelenik meg a költségei között sem.A számviteli törvény tartalmazza a teljesítési fok értelmező rendelkezését is. A teljesítési fok meghatározása során nyilvánvalóan tekintettel kell lenni a nem számlázott alvállalkozói teljesítésekre is. Ezért a teljesítési fok meghatározása során ténylegesen elvégzett munkáknak csak az építőipari vállalkozó által, illetve a már számlázó alvállalkozók által elvégzett munkákat lehet tekinteni, számításba venni. Ezzel biztosítható, ha a nem számlázó alvállalkozók által elvégzett munkák is számlázásra kerültek a megrendelő felé, akkor a teljesítésifok-meghatározás leírt módja mellett az árbevételként elszámolt összeg a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben csökkenni fog.A számviteli törvény meghatározta a teljesítési fok, de a készültségi fok fogalmát is. A teljesítési fok az elvégzett teljesítményhez (valójában a költségekhez) igazítja a számlázott árbevételt, ezzel kizárja a befejezetlen termelés kimutatásának a lehetőségét, jellemzően év végén.A készültségi fok a befejezetlen termelés (szolgáltatás) készültségének a mértéke. A készültségi fok segítségével valójában a befejezetlen termelés (szolgáltatás) készletre vételi értékét lehet meghatározni a számviteli politikában meghatározott módszer szerint. Mivel a saját tevékenység készletre vételi értéke az önköltségszámítás módszerével is meghatározható, az eddigiekhez hasonlóan ez a módszer a jövőben is alkalmazható. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
