Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2021. október 28-án (454. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8686

[…] adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. tv. értelmében 2018. január elsejétől megszűnt a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás speciális adózási helyzete. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 2017. december 31-éig hatályos 6.9. pontja szerint adómentes volt a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás más személy (jellemzően kifizető) által fizetett – rendszeres díja (díjelőírása). Az említett rendelkezés hatályon kívül helyezése következtében e biztosítások rendszeres és eseti díja egyaránt adókötelessé vált. Ha a kifizető a szerződő és egyben a díjfizető is, a biztosítási díj egyes meghatározott juttatásként adóköteles az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján. Főszabály szerint az adóköteles biztosítási díj a díjfizetés időpontjában adóköteles.Ha a magánszemélyre jutó adóköteles biztosítási díj arányosítással nem állapítható meg, akkor a csoportos biztosítás teljes díja minősül jövedelemnek. Ezt a szabályt együtt kell olvasni azzal, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül "az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet". E két szabály együttes olvasatából az derül ki, hogy amennyiben nem határozható meg pontosan, hogy egy biztosítás kire/kikre vonatkozik, akkor annak a díja egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Acsoportos biztosítási díj abban az esetben adózhat az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásként, ha a fajlagos biztosítási díj a létszámváltozásokat – jellemzően utólag – követve maga is folyamatosan változó érték, továbbá egy adott biztosítási termék esetében matematikailag elképzelhető is a fajlagos díjak változásának folyamatos követése, de az aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne az adózóktól. Az Szja-tv. 69. § (5) bekezdés a) pontja értelmében ebben az esetben a közterheket a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítania, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie. A kifizetőt terhelő adó alapja béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa. Az adó mértéke 15 százalék. Továbbá a Szocho-tv. 1. § (4) bekezdése szerint szochofizetési kötelezettség terheli az Szja-tv. szerint külön adózó jövedelmek közül többek között a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat. A Szoc­ho-tv. 2. § (1) bekezdése alapján az adó mértéke az 1. § (4) bekezdésben foglalt esetekben a juttatások adóalapként meghatározott összegének jelenleg 15,5 százaléka. Ugyanezen törvény 3. § (4) bekezdése szerint az 1. § (4) bekezdés szerinti jövedelem esetében adófizetésre kötelezett személynek a kifizető minősül.Ha a szerződő külföldi, vagy a díjfizető nem a szerződő, a biztosítási díj jogviszony szerint adózó, összevonás alá eső jövedelemként válik adókötelessé. Az adómentes díjfizetéssel rendelkező – 2018. év előtt kötött – szerződések esetében a biztosító szolgáltatása továbbra is egyéb jövedelemként adóköteles. A 2018-tól megkötött szerződésekből származó jövedelem – amennyiben az nem adómentes – kamatjövedelemként [Szja-tv. 65. § (1) bekezdés d) pontja szerint] adóköteles. A megtakarítási biztosítások esetében is elő­fordulhat az, hogy a szerződés díját más személy – például a munkáltató – fizeti. Ilyen esetben, ha a biztosító szolgáltatására a magánszemély lesz jogosult, akkor a biztosítás más személy által fizetett díja adókötelesnek minősül. Ez a jövedelem 2019-től a felek közötti jogviszony szerint adózó jövedelemnek minősül.Egyebekben a Tao-tv. 3. számú melléklet B. fejezet 8. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül a biztosítás díja, ha a biztosított többek között az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja. A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének d) pontja alapján meg kell növelni az adózás előtti eredményt azon költségként, ráfordításként elszámolt összeggel, amely nincs összefüggésben az adózó vállalkozási tevékenységével, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.Összefoglalva tehát a más személy (pl. munkáltató, kifizető) által kötött egyéni (egy biztosítottat tartalmazó) biztosítási szerződésre (ideértve a kollektív ernyő alatt kötött egyéni biztosításokat is) a szerződő más személy által fizetett díj az Szja-tv. 3. §-a 89. pontjának a) alpontja alapján – figyelemmel az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – a más személy és a biztosított magánszemély között fennálló jogviszony szerint (jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles, függetlenül attól, hogy a biztosítás kockázati biztosítás, vagy kockázatinak nem minősülő tőkegyűjtő (felhalmozási típusú) életbiztosítás (pl. vegyes életbiztosítás, […]