Villámárvíz következménye
Kérdés
Termékgyártó gazdasági társaság gyártóüzemét és annak tároló-, kiszolgálólétesítményét ért villámárvíz – vis maior – következtében a gyár teljes leállítására kényszerült a cég. Az üzemszünet előreláthatóan több hónapig fog tartani. Ez alatt az idő alatt a teljes gyárterület, épületek, építmények, gépek, berendezések, felszerelések kárfelmérése, fertőtlenítése, lehetőség szerinti javítások, pótlások, cserék fognak megtörténni. Mindaz, ami a gyártóüzem újra működésbe hozásához szükséges lesz. Ezen helyzet számviteli kezelésével kapcsolatban kérdéseink: Helyesen járunk-e el, ha a katasztrófaesemény bekövetkeztétől (hóközi időpont) az akkor a könyvekben meglévő eszközeinkre a majdani újraindulásig nem számolunk el terv szerinti értékcsökkenést? Mennyiben vonatkozhat ez az üzemszüneti periódus alatt a javítási munkákhoz beszerzett tárgyi eszközökre, az IT-rendszer újraindításához szükséges hardverekre? Kérem, foglalják össze a vis maior helyzet egyéb számviteli tudnivalóit is!
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. szeptember 14-én (471. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8967
[…] megsérültek, de javíthatók, illetve csökkent értéken értékesíthetők. Tételes jegyzékbe kell foglalni ezen eszközöket, amelyben jelölni kell tételesen a csökkentértékűséget, és azt is, hogy az javítással a katasztrófa előtti állapotba hozható-e vagy sem. Ha a csökkentértékűség a katasztrófa előtti állapotába javítás után sem hozható, akkor a csökkentértékűség mértékének megfelelően a készleteknél értékvesztést, a tárgyi eszközöknél terven felüli értékcsökkenést kell az egyéb ráfordítások között elszámolni.Lehetnek olyan eszközök is, amelyek nem sérültek, csak éppen a katasztrófa miatt nem használhatók. Ezen eszközök (kizárólag tárgyi eszközök) esetében lehet olyan számviteli politikai döntést hozni, hogy a katasztrófaesemény bekövetkezte és az újraindítás időszaka közötti időszak alatt csökkentett mértékű terv szerinti értékcsökkenést számolnak el. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a könyvekben meglévő eszközökre nem számolnak el terv szerinti értékcsökkenést, mivel az üzemszüneti periódus alatt is avulnak a gépek, berendezések, felszerelések, az épületeket, az építményeket pedig – feltételezzük, hogy – a kárfelmérés, az eszközök javítási időszaka alatt is igénybe veszik. Akkor lehet indokolt a gépek, berendezések, felszerelések esetében az üzemszüneti periódus alatt csökkentett mértékű […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. szeptember 14-én (471. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8967
[…] megsérültek, de javíthatók, illetve csökkent értéken értékesíthetők. Tételes jegyzékbe kell foglalni ezen eszközöket, amelyben jelölni kell tételesen a csökkentértékűséget, és azt is, hogy az javítással a katasztrófa előtti állapotba hozható-e vagy sem. Ha a csökkentértékűség a katasztrófa előtti állapotába javítás után sem hozható, akkor a csökkentértékűség mértékének megfelelően a készleteknél értékvesztést, a tárgyi eszközöknél terven felüli értékcsökkenést kell az egyéb ráfordítások között elszámolni.Lehetnek olyan eszközök is, amelyek nem sérültek, csak éppen a katasztrófa miatt nem használhatók. Ezen eszközök (kizárólag tárgyi eszközök) esetében lehet olyan számviteli politikai döntést hozni, hogy a katasztrófaesemény bekövetkezte és az újraindítás időszaka közötti időszak alatt csökkentett mértékű terv szerinti értékcsökkenést számolnak el. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a könyvekben meglévő eszközökre nem számolnak el terv szerinti értékcsökkenést, mivel az üzemszüneti periódus alatt is avulnak a gépek, berendezések, felszerelések, az épületeket, az építményeket pedig – feltételezzük, hogy – a kárfelmérés, az eszközök javítási időszaka alatt is igénybe veszik. Akkor lehet indokolt a gépek, berendezések, felszerelések esetében az üzemszüneti periódus alatt csökkentett mértékű […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
