Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. december 14-én (497. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9394

[…] hogy az adott szolgáltatás végzése során jellemzően mit tekintenek – közvetlen anyagnak (a szolgáltatás nyújtásához szükséges alkatrésznek), biztosítva az analitikában munkaszámonként rendelkezésre álló adatoknak (felhasznált anyagok, azok mennyisége, értéke) a főkönyvi könyvelés értékadatával való egyezőségét; – közvetlen bérnek [a szolgáltatás érdekében felmerült időráfordítás, szakmunka-segédmunka megbontásban szükséges munkaszámonként, amelynek a tényleges bérrel való szorzata adja a közvetlen munkabért, lehet a tényszámok alapján meghatározott óradíj is, amely egyrészt tartalmazza a közvetlen munkabért, másrészt a közvetlen bérek járulékát (bérkiegészítő fizetés, bérpótlék, szociális hozzájárulási adó, ezek együttes összege)]; – a közvetlen bérek járulékának (amelynek a közvetlen bérrel arányos mértékét az év végi értékeléskor a tényszámok ismeretében kell utólag megállapítani, jelentős eltérés esetén a tervezettet módosítani); – év közben munkaszámonként elegendő az analitikában a ténylegesen felmerült óraráfordításokat (szak- és segédmunka-megbontásban) gyűjteni, ezzel biztosított, hogy a tényadatok alapján az önköltség utólag megállapítható legyen, míg a főkönyvi könyvelés külön-külön tartalmazza a közvetlen ráfordítás alapján meghatározott bért, és elemenként rögzítve a közvetlen munkabér járulékait is. A fentiek szerinti önköltségszámításhoz dönteni kell arról, hogy – a szállítási és rakodási költséget, vidéki munkahelyek esetén a kiszállás költségeit figyelembe veszik-e vagy sem, ha igen, akkor az analitikában munkaszámonként kell az adatokat gyűjteni, és azt elkülönítetten a főkönyvi könyvelés keretében is kimutatni; – […]